„Mihail Kogălniceanu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külügyminiszterek kategória eltávolítva; Románia külügyminiszterei kategória hozzáadva (a HotCattel) |
→Élete: Linkek |
||
7. sor:
Ilie Kogălniceanu moldáv bojár fia, [[Jászvásár]]on (Iași) született. Itt kezdte meg tanulmányait és itt ismerkedett meg [[Vasile Alecsandri]]val és [[Alexandru Ioan Cuza|Alexandru Ioan Cuzával]]. Azután külföldön tanult tovább: a [[franciaország]]i [[Lunéville]]-ben, majd [[Németország]]ban a [[berlin]]i [[Humboldt Egyetem]]en.
Az ő nevéhez fűződik a ''„Dacia literară”'' irodalmi folyóirat létrehozása, ahol együtt dolgozott többek közt [[Vasile Alecsandri|Alecsandrival]], [[Ion Ghica|Ion Ghicával]], [[Constantin Negruzzi|Costache Negruzzi]]val – ez utóbbival nyomtatta ki [[II. Demeter moldvai fejedelem|Dimitrie Cantemir]], [[Grigore Ureche]] és [[Miron Costin]] román krónikások munkáit.
[[1840]]-ben a [[Jászvásári Nemzeti Színház]] társigazgatója lett (Alecsandrival és Negruzzival együtt). Részt vett az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]]ban, majd a [[Román Fejedelemségek]] egyesítését igyekezett véghezvinni. [[Alexandru Ioan Cuza|Cuza]] uralkodása alatt [[1863]] és [[1865]] között miniszterelnök volt, s fontos [[reform]]okat vezetett be, például az agrárreformot, az egyházi birtokok [[államosítás]]át és az iskoláztatási törvényt. 1868-ban a Román Akadémia tagja lett. [[I. Károly román király|I. Károly]] alatt külügyminiszter volt ([[1876]], [[1877]]–[[1878]]), ő kiáltotta ki a [[Román Királyság]] függetlenségét az [[orosz–török háborúk|orosz–török háború]] lezártával, melyet [[1878]]-ban a [[Berlini
[[1891]]-ben [[Párizs]]ban halt meg, miközben megoperálták. Holttestét szülővárosában, [[Jászvásár]]on helyezték nyugalomba. Nevét ma számos település és építmény őrzi, többek közt a [[Constanța megye]]i [[Mihail Kogălniceanu (Constanța megye)|Mihail Kogălniceanu]] település [[1962]]-ben felépült repülőtere.
| |||