„Brakkvíz” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  6 évvel ezelőtt
a (Bot: 39 interwiki link migrálva a Wikidata d:q105533 adatába)
Egyes tengerek és tavak brakkvizüek. Ilyen például a [[Balti-tenger]]. Ez a világ legnagyobb brakkvize. A [[Pleisztocén]] korban 2 folyórendszer egybeömlési területe volt, azóta összeköttetésbe került az Északi-tengerrel, de most is nagy az édesvíz utánpótlása. Az Északi-tenger felöl érkező víz [[sűrűség]]e sótartalma miatt nagyobb, mint az édesvízé. Ezért a Balti-tenger vizének 2 fő rétege van. Egy felszíni édesebb és egy mély sós réteg. A tengeráramlatok hiánya miatt a keveredés kis mértékű. A mélyben tengeri fajok élnek, mint például a tőkehal, a felszínen édesvíziek, mint a csuka.
 
A [[Kaszpi-tenger]] a világ legnagyobb tava, szintén brakkvizű. Sótartalma egyharmada a tengervízének. Itt élnakélnek a [[Kaviár (gasztronómia)|kaviárt]] szolgáltató tokfélék valamint a [[kaszpi fóka]].
 
A [[Fekete-tenger]] felszíni vize félsós (17-18 ezrelék).<ref>Lüning, K., Yarish, C. & Kirkman, H. ''Seaweeds: their environment, biogeography, and ecophysiology.'' Wiley-IEEE, 1990. p. 121. ISBN 978-0-471-62434-9</ref> A mély oxigén nélküli vízréteg a [[Földközi-tenger]]ből származik.
53

szerkesztés