„Rosztov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Orosz település infobox | név = Rosztov | helyi név = Ростов | kép = Rostov19.jpg | képméret = | k…” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
| népsűrűség = 980
| népsűrűség forrás =
| tengerszint feletti magasság = 100
| terület = 32
| időzóna = UTC+4
36. sor:
| weboldal = http://www.admrostov.ru/
}}
'''Rosztov''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Росто́в'') város [[Oroszország]] [[Jaroszlavli terület|Jaroszlavli területén]], a Nyero-tó partján, a [[Rosztovi járás]] központja. Oroszország egyik legrégebbi városa, nagyszámú építészeti műemlékkel rendelkezik. Része az [[Oroszországi Arany Gyűrű|Oroszországi Arany Gyűrűnek]], az ősi városokat összefogó turisztikai körútnak. Lakossága 2013-ban 31 047 fő volt. Időnként Nagy Rosztovként (''Rosztov Velikij'') is említik, megkülönböztetendő [[Rosztov-na-Donu|Rosztov-na-Donutól]].
==Története==
===A Kijevi Rusz idején===
[[Fájl:Rostov Kremlin 9674 2.jpg|150px|bélyegkép|bal|Az Uszpenszkij-székesegyház Rosztovban ]]
A várost először az [[Elmúlt idők krónikája|orosz őskrónika]] említi a [[862]]-es évről szólva, de ekkor már fontos település volt, melyet elsősorban finnugor [[merják]] laktak. A régészeti ásatások szerint a 7. században keletkezett és a merják politikai központja volt. A 9. században a [[Novgorod|novgorodi]] [[I. Rurik novgorodi fejedelem|Rurik]] hódította meg a várost. A későbbiekben Rosztov a [[Kijevi Rusz]] északkeleti részének fontos városa és egyik részfejedelemségének központja volt. A 11. század végétől egészen 1788-ig püspökségi (''eparchia'') központ. 1207-től kezdve külön részfejedelemség volt a [[Vlagyimiri nagyfejedelemség|Vlagyimiri nagyfejedelemségen]] belül. Rosztov ekkor élte egyik fénykorát, fejedelmi és püspöki udvara volt, 15 temploma és több kolostora, valamint jelentős piaca.
===A mongol hódítás után===
A [[Tatárjárás|mongol hódítás]] idején csapatokat küldtek a nagyfejedelem segítségére, de ezután a ellenállás nélkül megadták magukat. A korábbi fejedelmet kivégezték, kiskorú fia pedig a kán vazallusa lett. 1262-ben a város lakossága fellázadt a tatár adószedők ellen. 1297-ben [[I. Jurij moszkvai fejedelem|Jurij moszkvai fejedelem]] rosztovi hercegnőt vett feleségül, de ez nem gátolta meg abban, hogy 1317-ben felgyújtsa a várost és elkergesse fejedelmét, mert az ellenfelét, a [[Tveri Fejedelemség|tveri]] [[I. Mihail tveri fejedelem|Mihailt]] támogatta. 1328-tól kezdve Rosztov a [[Moszkvai Nagyfejedelemség|Moszkvai fejedelemség]] befolyása alá kerül és az 1430-as évektől teljesen elveszti önállóságát: fejedelem helyett moszkvai kormányzó irányítja.
54. sor:
[[Fájl:Yakovlevsky-monastery-front-view-winter.jpg|150px|bélyegkép|bal|Szpaszo-Jakovlevszkij kolostor]]
*Avramijev Bogojavlenszkij kolostor, Rosztov legrégebbi, a 11. században alapított kolostora
* A rosztovi kreml, a régi metropolitai székhely. Miután a metropolita elköltözött, [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor cár]] elrendelte a lebontását, de ezt csak a legmagasabb óratorony esetében hajtották végre. Fokozatosan pusztult, míg a 19. század végén a helyi kereskedők kezdeményezésére restaurálták. A tornyokkal és fallal megerősített kremlben számos templom (közülük a legjelentősebb, az 1508-ban alapított Uszpenszkij-székesegyház), palota és a harangjáték található.
*Szpaszo-Jakovlevszkij kolostor. A város nyugati felén, a Nyero-tó partján terül el, forrását a pravoszláv zarándokok gyógyhatásúnak tartják.
*Trojce-Varnyickij kolostor. 1427-ben épült Radonyezsi Szent Szergij születésének helyszínén. 1609-ben a lengyelek kifosztották és feégyújtották, 1919-ben a szovjethatalom záratta be. 1995-ben kapta vissza az ortodox egyház.
| |||