Wikipédia

„Zengő (hegy)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Majsztro (vitalap | szerkesztései)
554 szerkesztés
42. sor:
A Zengő oldalán, a híres [[zengővárkonyi szelídgesztenyés]]ben van [[Rockenbauer Pál]] természetjáró, televíziós szerkesztő sírja. Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több száz éves példányokkal.
 
== A Zengővár és a Kilátó ==
[[Fájl:Zengő kilátó.JPG|bélyegkép|balra|180px|Kilátó a Zengőn]]
CsúcsánA Zengő csúcsán kis beton kilátótorony található, alig száz méterre a [[Zengővár]] ma is jól látható romjaitól. Ezt [[1984]]-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben azonban a turisták előtt is megnyitották.<ref>[http://www.baronekjeno.hu/kutatasaim/uj-kilato-a-zengn Turista Magazin 1985. március]</ref> A torony tetejéről ritka szép panoráma nyílik a [[Dunántúl]] déli részére. ''A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja (2010. július 14.).''
 
A kilátótól alig száz méterre látszanak a [[Zengővár]] romjai. A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája. Máré vitéz elment csatázni,addig az őt elveszettnek gondoló fiatal felesége később megcsalta a szomszéd Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré hazatért, és mérgében mindkét várat rommá ágyúztatta, a párt és a 12 kádnyi aranykincset is betemették a romok. Mindenki elpusztult de a vétlen lánynak a nép fantáziája egy különös túlélést biztosított: száz évente egyszer van mód rá hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyekké változó lányt és akkor a kincs is az övé lesz.
Néha magát a csúcsot is Zengővár néven említik. A vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta. Körben – kivéve a déli oldalt – meredek hegyoldalak vannak.▼
 
▲Néha magát a csúcsot is Zengővár néven említik. A vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta. Körben – kivéve a déli oldalt – meredek hegyoldalak vannak.
A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus mondája. Máré lánya a mese szerint máig sem szabadult fel apja átka alól: százévente egyszer van mód rá, hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia három szörnyet.
 
Első tudományos felmérését [[1992]]-ben Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el (korábban, a [[20. század]]ban kincskeresők ástak kutatógödröt).
 
MagaMára azmár alig láthatóláthatóak várroma [[középkor]]i vár romjai, (az itt talált edénytöredékek [[13. század]]iakszázadiak), de a szakemberek szerint már a [[Római Birodalom|rómaiak]] katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. [[Kárpáti Gábor]] régész [[1994]]-ben római [[Fibula|bronzfibulát]] talált a Zengővárnál. A hegy lábától nem messze húzódott a római korban a fontos [[aquincum]]i út, [[Hosszúhetény]] határában római villát tártak fel, a falu területén pedig római kori pénzeket találtak.
 
A sziklába vágott árokkal ás sánccal is körülvett középkori várat valószínűleg a [[tatárjárás]] után építhették, teljes területe 105×70 méter, az árkon belüli terület 75×45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel, és 2,5 méter vastag falakkalfallal.
 
A Zengővár maradványait megtekintette [[Kitaibel Pál]], a vidék élővilágának első részletes leírója is, amikor országjárása során, [[1799]] szeptemberében erre járt, és igazi [[botanika|botanikusként]] meg is jegyezte, hogy körülötte dúsan nőtt az [[aranyos fodorka]] és az [[Édesgyökerű páfrányok|édesgyökerű páfrány]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zengő_(hegy)”