Főmenü megnyitása

Módosítások

a
A hadsereg nélküli országok között vannak olyan függetlenné vált gyarmatok, amelynek védelmét egykori anyaországuk vállalta magára (pl. [[Palau]] vagy [[Szamoa]]); olyan törpeállamok, amelyek hosszú ideje jó viszonyban állnak szomszédaikkal (pl. [[Andorra]], [[Monaco]]); és olyan államok, ahol a katonaság intézményét annak erőszakos politikai szerepe miatt vizsgálták felül (pl. [[Costa Rica]], [[Haiti]]).
 
Két olyan ország van, amelynek alkotmánya csak háború esetén engedélyezi állandó hadsereg felállítását: Costa Rica és [[Panama]]. A [[második világháború]] után [[Japán]] alkotmányában lemondott a hadviselés jogáról, de fenntart egy „háborús potenciállal nem bíró” szárazföldi, tengeri és légi csapatokat is magában foglaló, jelentős létszámú és jól felszerelt [[Japán Önvédelmi Haderő|Önvédelmi ErőtHaderőt]], ezért a listán nem szerepel (bővebben [[Hadsereggel nem rendelkező országok#A Japán Önvédelmi ErőHaderő|lásd itt]]).<ref name="japán">{{citweb |url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/1568479.stm |szerző= |cím=Q&A: Japan's Self Defence Force |weblap=news.bbc.co.uk |dátum=2001-09-28 |nyelvkód=en |kiadó=BBC |elér=2013-10-23 }}</ref>
 
A listán szereplő egyes országok [[demilitarizáció|demilitarizáltak]], de minden ország nem-militarizált.<ref>{{citweb |url=https://web.archive.org/web/20120211134805/http://www.demilitarisation.org/Countrieswithoutarmy.htm |szerző= |cím=Non-militarization |weblap= |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 }}</ref><ref>{{citweb |url=http://www.demilitarisation.org/IMG/pdf/Zenko-NDL-Christophe_Barbey.pdf |szerző=Christophe Barbey |cím=Peace Zones, Non-militarization and the future of humankind |weblap=demilitarisation.org |nyelvkód=en |kiadó= |elér=2013-10-25 |formátum=PDF }}</ref>
|}
 
==A Japán Önvédelmi ErőHaderő==
A [[második világháború]] után, [[1947]]-ben elfogadott [[Japán alkotmánya|alkotmány]] 9. cikkelyében a [[Japán]] állam örökre lemondott a hadviselés jogáról és a „háborús potenciállal bíró” szárazföldi, tengeri és légi erők fenntartásáról. A [[hidegháború]] kezdetével azonban a szocialista blokk államainak közelében lévő ország lehetőséget kapott egy [[Japán Önvédelmi Haderő|Önvédelmi ErőHaderő]] fenntartására, amely a szövetséges megszállás vége után két évvel, [[1954]]-ben alakult meg. Az egyébként kiválóan felszerelt és kiképzett hadseregnek nincsenek [[interkontinentális rakéta|interkontinentális rakétái]], [[bombázó]]i és más, kizárólag támadó hadműveletekben használatos eszközei. Japán az egyik olyan ország, amely nem fejleszt ki [[nukleáris fegyver]]eket, bár a technológiai lehetőségei adottak hozzá.<ref name="japán" />
 
Miután az [[1991]]-es [[öbölháború]] során az országot kritikák érték az ENSZ katonai műveleteitől való távolmaradása miatt (csupán anyagi segítséget nyújtottak a harcolóknak), viták kezdődtek az Önvédelmi Erők határokon túli bevetésével kapcsolatban. Lehetővé vált japán katonák külföldi bevetése, de kizárólag az ENSZ hadműveleteiben és jelentős korlátozásokkal: kizárólag kézi lőfegyvereket hordozhatnak és csak életveszélyes helyzetekben használhatják őket, vagyis támadást nem kezdeményezhetnek.<ref name="japán" />