„Bennett-üstökös” változatai közötti eltérés

Korábbi elnevezése 1969 Y1 (vagy 1970 II és 1969i). John Caister Bennett fedezte föl 1969 December 28án. amikor még 2 csillagászati egységre volt a Naptól. Perihéliumába 1970 március 20-án ért, a legnagyobb napközelségbe pedig március 26-án. Ahogyan távolodott a legfényesebb állapotában a fényessége 0 magnitúdó volt. Utoljára 1971 február 27-én észlelték. Keringési ideje 1678 év.