„Max Weber (szociológus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
a →Élete és pályája: 2 link korr. |
||
26. sor:
A disszertációi között eltelt két évben Weber aktuális [[társadalompolitika]]i kérdésekkel foglalkozott. 1888-ban belépett a ''Társadalompolitikai Egylet''be (Verein für Socialpolitik), melyet azok a német közgazdászok és a [[történeti iskola]] tagjai alapítottak, akik a kor széles körű társadalmi problémáinak megoldását elsősorban a közgazdaságtantól remélték, és akik nagy kiterjedésű statisztikákat készítettek ezen problémák tanulmányozására.
[[1890]]-ben a „Verein” megbízta a [[Lengyelország|lengyel]] kérdés vizsgálatával, így a külföldi paraszti munkaerő bevándorlását elemezte az [[Ipari
[[Fájl:Max and Marianne Weber 1894.jpg|thumb|Max Weber és felesége, Marianne 1894-ben]]
[[1893]]-ban elvette unokatestvérét, [[Marianne Weber|Marianne Schnitgert]], aki [[feminista]]ként és íróként már ismert volt. Következő évben a [[
[[1903]]-ban Weber a [[Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik|Társadalomtudományi és Szociálpolitikai Iratok]] című újság [[társszerkesztő]]je lett. Úgy érezte, hogy nem képes visszatérni a rendszeres tanításhoz, ezért kutatóként dolgozott tovább, amiben egy [[1907]]-es [[örökség (jog)|örökség]] is segítette. [[1904]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] látogatott és részt vett a [[Művészeti és Tudományos Konferencián]], amit a [[Louisianai Világkiállítás]]sal együtt tartottak [[St. Louis, Missouri|St. Louisban]]. [[1905]]-ben jelent meg leghíresebb műve, [[A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme]] (magyarul csak [[1982]] óta olvasható). Ez a tanulmány alapozta meg későbbi, a [[kultúra]] és [[vallás]] [[nemzetközgazdaság]]i hatásaival foglalkozó kutatásait.
| |||