„Emmanuel Joseph Sieyès” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete alkonyán: -források |
→„Mi a harmadik rend?”: -formázás |
||
30. sor:
képviselőt küldhessen, mint a többi két rend együtt a rendi gyűlésbe , ahol hogy fejenként és
ne rendenként szavazhatnának. A harmadik rend képviselőinek joga van alkotmányt elfogadnia,
hogy orvosolja a társadalmi berendezkedés igazságtalanságait.
Az újkori szerződéselméletek visszatérő kérdése volt, hogy a társadalmi szerződéssel jön-e létre a politikai közösség, vagy nem. [[Hobbes]] szerint a hatalomátruházás aktusa hozza létre aközösséget, tehát amint a társadalmi szerződést felbontják, úgy a közösség visszahull a természeti állapotba, ahol mindenki mindenkinek farkasa. [[Locke]] szerint azonban két szerződés van, az elsőben a poltikai közsség létrehozza a jogátruházással saját magát, majd ez a közösség egy újabb aktussal átruházza a hatalmat az államra. Emiatt a második szerződés, azaz az alkotmány visszavonása, módosítása nem jár együtt a természeti állpotba való visszahullással, ami nála különben sem az állandó harc. Sieyès Locke-ot követi, mikor kijelenti, hogy egyetlen nemzet sincs kötve az alkotmányhoz, nincs semmi olyan hatalom, amely a korlátozhatja a nemzet szuverenitását. A nemzet ezért – mivel nem tud mindenki összegyűlni egy helyre – képviselőket választ, akik létrehozzák a nemzet alkotmányát. A képviselők csak a nemzet akaratát képviselhetik, emiatt tilos számukra, hogy a nemzet akaratát tükröző alkotmányt létrehozó alkotmányozó nemzetgyűlés végeztével újból megválasszák őket képviselőnek a törvényhozó nemzetgyűlésbe.
[[Hahner Péter]] értékelése szerint {{idézet2|A kiváltságok rendszerének előnyeiből valójában
| |||