Wikipédia

„Magyar Autonóm Tartomány” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
31. sor:
Marosvásárhely központtal létrehozott MAT területén a magyarság aránya 77,3%-ot meghaladta, de az újabb átszervezéssel ez az arány 1962-re lecsökken 62%-ra, hiszen a MAT helyett létrehozott Maros Magyar Autonóm Tartomány közigazgatási határait úgy alakították ki, hogy minél több románok által is lakott települést csatoltak hozzá, míg magyar községeket csatoltak el, főleg románok által lakott tartományokhoz. (A MAT területén a magyarok száma meghaladta az 564.000-et, addig a Maros Magyar Autonóm Tartomány területén a magyarok száma 473.000-re csökkent, a románok száma 147.000-ről 266.000-re nőtt, az adminisztratív intézkedések nyomán.). Mégis a Magyar Autonóm Tartomány fennállásáig nagyobb fokú védelmet nyújtott a Székelyföld magyarjainak, mert az Erdély egyéb területén élő magyarságot egyre jobban visszaszorították, nagy magyar történelmi városaink, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, stb. elveszítették magyar többségüket és kisebbségbe, sőt később már szórványba szorultak.
[[Kép:Regiunea Autonoma Mures, delegatia PCR si Ceausescu.jpg|right|thumb|300px|A Maros Magyar Autonóm Tartomány küldöttsége a [[Román Kommunista Párt]] IX. kongresszusán, 1965-ben. Az első sorban többek közt Nicolae Ceaușescu, Ion Gheorghe Maurer és Chivu Stoica.]]
Nicolae CeasuscuCeauşescu kezdeményezésére az erdélyi magyarság megmaradásának utolsó menedékvára is összeomlott, ugyanis az 1968. évi UI. törvénnyel felszámolták a Maros Magyar Autonóm Tartományt. A hivatalos kommunista ideológia az erdélyi magyarok bármilyen autonómia igényét a „legreakciósabb imperialista, újfasiszta, horthysta körök agitációjának tartotta”. (Lám mintha ismerős lenne ez a szöveg, bizonyos átalakításokkal akár napjainkra is a szélsőbal egyes képviselőinél.) A magyarországi kommunisták által vezetett kormány még csak fel sem szisszent, az erdélyi magyarság utolsó bástyájának összeomlása láttán. Sajnálatos, hogy a baloldalinak nevezett magyar kommunisták országhatártól függetlenül nem sokat törődtek az autonómia felszámolásával. Egyetlen székelyföldi „ellenállási kísérlet” is inkább komikus és egyben dühítő is. A csíkszeredai magyar kommunisták szervezkedése arra terjedt ki, hogy a létrehozásra váró Hargita megye székhelye, az eredetileg kijelölt Székelyudvarhely helyett Csíkszereda legyen. Sokan emlékezhetnek hangoztatott jelszavukra, hogy „Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk!”.
A székelyek azonban soha nem mondtak le autonómia igényükről és már Ceausescu által fémjelzett kommunista diktatúra bukása után, a székelység legjobb gondolkodói 1990-től már egyre gyakrabban kezdték hangoztatni az önkormányzatiság megvalósítását. Ezeknek a céloknak a megvalósításáért hozták létre a Székely Nemzeti Tanácsot, amely a parlamentben és egyes kormányokban is jelen lévő politikai érdekvédelmi szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kis lépések politikájával (amivel bizonyos alapvető jogokhoz és anyagi forrásokhoz juttatta a romániai magyarságot) helyezkedett szembe, eddig minden eredmény nélkül.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Autonóm_Tartomány”