„Krisztina svéd királynő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
40. sor:
== Élete ==
[[II. Gusztáv Adolf svéd király]] lánya. Atyjának a [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatá]]ban bekövetkezett halála után (1632. november 16.) lépett trónra. Kiskorúsága idején ([[1644]]-ig) [[Axel Oxenstierna]] kancellár vezetésével a [[régens]]tanács kormányzott helyette.
A [[harmincéves háború]] mielőbbi lezárására törekedve szerepet vállalt a [[vesztfáliai béke]] ([[1648]]) megkötésében, melynek következtében [[Svédország]] Észak-Európa vezető hatalma lett. Határozott, sokoldalú személyiség volt, a tudományok és a művészetek kedvelője. A királynő gondos nevelésben részesült: a nyelvek tanulás mellett (svéd, német (anyanyelv), francia, flamand nyelveken beszélt, latinul és görögül olvasott) a filozófiában is jártas volt, ismerte [[Descartes]] munkáit, levelezett is vele, később az udvarába is meghívta (bár ridegül bánt vele, s keveset foglalkozott a tudós vendéggel).<ref>''A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül.'' Oborni Teréz. Rubicon 2008/4. szám</ref> A [[jezsuiták]]kal udvarába hívott René Descartes-tal ([[1649]]-[[1650]]) fenntartott kapcsolata következtében [[1654]]-ben titokban katolikus hitre tért, majd lemondott a trónról unokatestvére, [[X. Károly Gusztáv svéd király|Károly Gusztáv]] javára. Nyilvános katolizálása Brüsszelben történt, hiszen Svédországban üldözték a katolikusokat.<ref>''A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül.'' Oborni Teréz. Rubicon 2008/4. szám</ref> Sokat utazott: első útja Rómába vezetett, ahol egy idő után [[VII. Sándor pápa|VII. Sándor]] pápa számára terhessé vált botrányos életvitele. A [[Napkirály]] udvarában, Franciaországban ismét trón iránti álmokat dédelgetett: tervbe vette a Nápolyi Királyság megszerzését. A terv azonban támogatók hiányában meghiúsult, s életét udvari vendégként, vagyontalanul tengette. Itt érte élete egyik legnagyobb botránya is: "Két udvaronca, Santinelli gróf és Mondaldeschi márki egymást sikkasztással vádolva összeveszett. A fontainebleau-i kastélyban tartózkodó Krisztina „ítélkezett” fölöttük, s két szolgája serény végrehajtóként nyomban lekaszabolta Monaldeschit. Krisztina hiába hivatkozott arra, hogy szuverén uralkodó, és csak Istennek tartozik számadással, a véres tett végleg tönkretette hitelét. Idegen országban, más király kastélyában gyilkolta meg kísérete egyik tagját, a törvényesség látszatára sem ügyelve. A királynő kiszámíthatatlansága és kegyetlensége mindenkit elborzasztott."<ref>az idézet szó szerinti átvétel innen: ''A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül.'' Oborni Teréz. Rubicon 2008/4. szám</ref>
Életét Rómában fejezte be, ahol megalapította az Árkádok Akadémiáját. Soha nem ment férjhez, egyes vélemények szerint leszbikus hajlama miatt.<ref>Vö. Rowse (1977) és Eszenyi (2006)</ref>