„Arisztotelész logikája” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Dupla zárójelek cseréje szimplára |
a Latin eredet¹ magyar szavak végén: -ició -> íció (kézi vezérléssel) |
||
32. sor:
=== Metalogikai és ismeretelméleti alapok ===
Arisztotelész az érzéki észrevételt megvédi a szofistákkal szemben – nem az érzékek csalnak, hanem az érzékek adatainak téves kapcsolata. Bár a logikai gondolkodás három eleme közül: fogalom, itélet, következtetés, csak a következtetést tárgyalta részletesen, ő az első, ki a gondolkodás eme (ti. logikai) formájának mivoltát és jelentőségét fölismerte. A következtetés elmélete elvezeti a bizonyításéhoz, melynek során a föltételezett állítások igazságát okaikból származtatva következtetjük ki. Ez meg lehetetlen volna, ha nem indulnánk ki oly legáltalánosabb alapelvekből, melyek bizonyításra nem szorulnak. Ezek az észben gyökereznek, mely ez elvek közvetetlen megismerésének tehetsége. Arisztotelész ehhez az [[indukció]] elméletét is kapcsolja, mely természetesen még nagyon kezdetleges, továbbá a
A modern [[metalogika]] szerint egy logikai elmélet végső soron valamilyen nyelv tanulmányozását jelenti, mely áll egy jelentéssel rendelkező ''(interpretálható)'' alapelemeket tartalmazó halmazból, véges sok szabályból, melyek leírják, hogyan kapcsolhatóak ezek össze, hogyan használhatóak szabályosan, s végül azokból a szabályokból, melyek megadják, hogyan lehet a nyelvet értelmezni, interpretálni. Azaz:
| |||