„Vigyázó család” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A ''bojári nemes'' és ''gróf'' '''Vigyázó''' család egy XVII. századi eredetű, mára már kihalt [[magyarország]]i nemesi család.
 
==Története==
A Vigyázók okiratokkal is igazolható első őse a XVII. század közepén élt Gergely, aki [[1671]]-ben kapott címeres nemeslevelet. [[Veszprém vármegye|Veszprém]], [[Tolna vármegye|Tolna]], [[Győr vármegye|Győr]] és Pest vármegyékben voltak birtokosok, a XVIII. századra már jelentős földjeik voltak. Több köztisztviselőt, iparost és kereskedőt találunk közöttük, de főszolgabíró és királyi udvarnok is akadt a Vigyázó famíliában. Megemlítendő Ferenc, aki [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] seregei ellen harcolt és Antal (1793–1861), aki [[1809]]-ben már kapitányi rangban szolgált a hadseregben, neves műgyűjtő volt és saját könyvtárát utazásai során is gyarapította. [[Nagyberki]]ben kastélyt vásárolt, és több építkezésbe is belefogott birtokain. Antal fia, Sándor (1825–1921), bőkezű adományaival hamar ismertté vált, császári és királyi kamarás, örökösjogú főrendiházi tag és [[Nagy-Küküllő vármegye]] főispánja is volt. [[1895]]. [[június 25.|június 25]]-én [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] még grófi rangot is adományozott neki. Sándor [[Vácrátót]]on vásárolt családja számára újabb kastélyt, ami mellé parkot is telepíttetett. Sándor gróf fia, [[Vigyázó Ferenc|Ferenc]] (1874–1928), közjogi irodalommal foglalkozott, több tanulmánya is megjelent ebben a témában. Mellette [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] helyettes alispánjává is megválasztották. A család két ága majdnem egy időben halt ki, Ferenc gróf halálával sajnos a rövid életűnek bizonyult grófifőnemesi ág [[1928]]-ban, míg a köznemesi ág sírbaVigyázó isElemérrel szállt[[1935]]-ben.
 
==Források==