„Fekete március” változatai közötti eltérés

a
a
* [[Szatmárnémeti]]ben a magyarok bejelentették, hogy [[március 15.|március 15-én]] a [[Nicolae Bălcescu|Bălcescu]]-szobornál rendeznek emlékünnepséget. A Vatra Românească erre a hírre [[március 14.|március 14-én]] tiltakozó gyűlést hirdetett, ahol soviniszta jelszavakat kiáltozva elhatározták: megakadályozzák, hogy a magyarok megünnepelhessék március 15-ét. Másnap megszállták a Bălcescu-szobor környékét. A magyarok erre a katolikus székesegyház udvarán koszorúztak. A soviniszta román tömeg megrohamozta a magyar ünneplőket, megzavarták a koszorúzást, egy embert megvertek.<ref>Szabadság, Kolozsvár, április 6.</ref><ref>Romániai Magyar Szó, március 17.</ref>
 
* [[március 15.|Március 15-én]] a [[marosvásárhely]]i [[Avram Iancu]] szobort-szobrot ismeretlen tettesek összefirkálták. A szobor talpazatára ez volt írva: '''"LE VED"'''. A [[román rendőrség]] nyomozás nélkül arra a következtetésre jutott, hogy az elkövetők magyarok voltak, és a szobor eltávolítását szorgalmazták. Később nyelvészek is megvizsgálták, ők azonban rájöttek, hogy az elkövetők biztosan románok voltak, mert ha egy magyar írta, tudnia kellett a mondatrendet.<ref name="ReferenceA">Marosvásárhely Fekete Márciusa (dokumentumfilm-sorozat)</ref>
 
* Az [[erdőd]]i [[Petőfi Sándor|Petőfi]] szobrot [[március 15.|március 15-én]] ismeretlenek megrongálták. A leomlott hatalmas kőtömb darabjai szanaszét hevertek. A közelben lakók nem mertek nyilatkozni a sajtónak, mert féltek hogy leütik őket. Ardeleanu törzsőrmester, a helyi [[örsparancsnok]] nem tudott semmit az egészről. Az [[Romániai Magyar Demokrata Szövetség|RMDSZ]] feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.<ref>[[Sike Lajos]]: ''Merénylet, csak nem Petőfi ellen'', in: Romániai Magyar Szó, március 31.</ref>
<div class="keretjobb">Az egyik szemtanú, [[Szőcs László]] elmondta, mi is történt Marosvásárhelyen [[március 19.|március 19-én]]. [[Sütő András]] beszélt megafonon a tömeghez, és elmondta, hogy Kincses Előd lemondatása jogtalan, de nem kell válaszolni a provokátoroknak, mindenki menjen haza. Előtte a román tüntetők bejárták a várost, és ahol magyar feliratot láttak, azt mind leverték, kirakatokat vertek be, így érkeztek a [[Bolyai utca (Marosvásárhely)|Bolyai utcába]] és rárontottak az ott álló magyarokra. A magyarok beszaladtak az RMDSZ-székházba. Itt is, először leverték a magyar feliratokat, majd betörték a vasajtót, beözönlöttek az udvarra. A magyarok a lépcsőházba menekültek, de támadóik a kaput ott is fejszékkel betörték. Akkor még el tudott menekülni a hátsó kerítésen mintegy huszonöt ember, az épületben maradtak hetvennégyen. Névsorukat Sütő András tanácsára [[Király István]] összeírta. Végül a padlásra menekültek, és egy víztartállyal eltorlaszolták az ajtót. Akkor a román tüntetők elhatározták, hogy papírt hoznak a padlásajtóhoz és felgyújtják a padlást. Közben megjött a rendőrség és a katonaság is. Feljött Ioan Judea ezredes és azt mondta, megvédi [[Sütő András]]t, csak jöjjön le. Sütő elindult. Később a padláson rekedt magyarok is sorra lejöttek. Lent a feldühödött románok összeverték őket, a katonák tétlenül szemlélték mindezt.<ref>Háromszék, Sepsiszentgyörgy, május 5.</ref> Judea ezredes karbatett kézzel elmosolyodott, ahelyett, hogy betartotta volna ígéretét: „Ejnye, fiacskáim, mit csináltok?” - kérdezte a román csőcseléktől.<ref name="ReferenceA"/></div>
 
* [[március 19.|Március 19-én]] a román soviniszta tömeg Marosvásárhelyen tüntetett a magyarok ellen. A környékről (főleg a [[Görgény (folyó)|Görgény]] völgyéből: [[Libánfalva|Libánfalváról]], [[Görgényhodák]]ról) 13 busszal hozta be a [[Vatra Românească]] a zömében ittas tüntetőket, akik először letéptek minden magyar feliratot (még a Bolyai utca névtábláját is), követelték, hogy a [[Marosvásárhelyi Rádió]] szüntesse be a magyar nyelvű adásait. A helyzetet látva [[Kincses Előd]] akkori [[Maros megye]]i alelnök lemondott, engedve a nyomásnak. Ezután a felbőszült csőcselék megtámadta a magyar nemzetiségűeket, majd az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal kezdte ostromolni. Mintegy 75 fő magyar rekedt az épületben, köztük a híres író, [[Sütő András]] is. A rendőrség a segélykérő telefonhívások után sem sietett a védelmükre. Később a helyszínre érkeztek a rendőri és katonai egységek, amelyek parancsnoka, Ioan Judea ezredes személyesen garantálta Sütőnek és a bennrekedt magyaroknak a szabad elvonulást. Azonban, amikor az ostromlottak kijöttek, a román tömeg láncokkal, botokkal támadta meg őket. A katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő Andrást és pár társát összeverték, a híres író az egyik szemére megvakult, több bordája eltört, a bal karja zúzódást szenvedett. Teherautóval szállították [[Bukarest]]be, majd onnan a budapesti [[Honvéd Kórház]]ba.<ref>Romániai Magyar Szó, Bukarest, március 21.</ref><ref>[[Magyar Nemzet]], Budapest, március 21.</ref>
 
=== A csata ===