„Hőkapacitás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítő lap kikerülése |
|||
3. sor:
:<math> C = \frac{\mathrm{d}Q}{\mathrm{d}T}</math>.
A hőközlés kétféle módon történhet: vagy állandó térfogaton ([[izochór]] folyamatban), vagy állandó nyomáson ([[Izobár állapotváltozás|izobár]] folyamatban). Az állandó nyomáson tartott rendszer hőkapacitása mindig nagyobb, mint az állandó térfogatú rendszeré. Az eltérés gyakorlati szempontból csak légnemű anyagot tartalmazó rendszer esetében jelentős. Kondenzált rendszerek esetén elhanyagolhatóan kicsi.
Ha a rendszerrel állandó térfogaton közlünk hőt, az a rendszert alkotó részecskék – atomok, molekulák – [[Belső energia|belső energiájának]] (''U'') a növekedésére fordítódik. Ha viszont a hőközlés állandó nyomáson történik, akkor a hőközlés során bekövetkező hőmérséklet-változás nem csak a részecskék mozgási energiáját növeli, hanem a rendszer [[hőtágulás]]át, térfogat-növekedését is eredményezi, ami [[térfogati munka]] végzésével jár (A két energia összegét nevezzük [[Entalpia|entalpiának]] (''H'').
| |||