|
soku memo feee
{{Világörökségi helyszín infobox
|név=Machu Picchu
|kép=80 - Machu Picchu - Juin 2009 - edit.jpg
|felirat=Machu Picchu teraszai
|ország=Peru
|kategória=Természeti és kulturális világörökségi helyszínek
|típus=Természeti és kulturális helyszín
|év=1983
|kritériumok=I, III, VII, IX
|sz=S
|sz_fok=13
|sz_perc=10
|hosz=W
|hosz_fok=72
|hosz_perc=33
|}}
'''Machu Picchu''' ([[kecsua nyelv]]en: '''Machu Pikchu''', „Öreg csúcs”)<ref>Teofilo Laime Acopa, Diccionario Bilingüe, Iskay simipi yuyay k'ancha, Quechua – Castellano, Castellano – Quechua: '''''machu''''' - ''adj. y s. m. Viejo. Hombre de mucha edad (Úsase también para animales).'' - '''''machu''''' - ''s. m. Anciano. Viejo.'' '''''pikchu''''' - ''s. Pirámide. Sólido puntiagudo de varias caras. || Cono. Ch'utu.'' '''''machu pikchu''''' - ''s. La gran ciudadela pétrea que fue quizá uno de los más grandes monumentos religiosos del incanato, entre el valle del Cusco y la selva virgen (JAL). || Monumento arqueológico situado en el departamento actual del Cusco, junto al río Urubamba, en una cumbre casi inaccesible (JL).''</ref> az egykori [[Inka Birodalom]] romvárosa [[Peru]]ban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Az [[Andok]] hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet [[1450]] körül [[Pachacutec Inca Yupanqui|Pacsakutek Yupanki]] inka király (1438-1471) parancsára építették és 1570-ben hagyták el,<ref>Szerk.: Ki fedezte fel Machu Picchut (magyarul) - Panoráma 3. évezred, 2012.3.(p.49-51). - ISSN 2062 6371 </ref> majd kb. 400 évig „pihent”, míg [[1911]]-ben újra felfedezték (újrafelfedezőjének személye vitatott) <ref> Szerk.: Ki fedezte fel Machu Picchut (magyarul) - Panoráma 3. évezred, 2012.3. (p.49-51). - ISSN 2062 6371 </ref> .
A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.
Machu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel, mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet. [[1983]]-ban az [[UNESCO]] az Emberiség Kulturális és Természeti [[Világörökség|Örökségévé]] nyilvánította. 2007-ben a Világ Új Hét Csodájának egyike lett.
== Természeti környezet ==
| 