„Machu Picchu” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (79.121.0.208), visszaállítva Misibacsi szerkesztésére |
|||
1. sor:
{{Világörökségi helyszín infobox
|név=Machu Picchu
|kép=80 - Machu Picchu - Juin 2009 - edit.jpg
|felirat=Machu Picchu teraszai
|ország=Peru
|kategória=Természeti és kulturális világörökségi helyszínek
|típus=Természeti és kulturális helyszín
|év=1983
|kritériumok=I, III, VII, IX
|sz=S
|sz_fok=13
|sz_perc=10
|hosz=W
|hosz_fok=72
|hosz_perc=33
|}}
'''Machu Picchu''' ([[kecsua nyelv]]en: '''Machu Pikchu''', „Öreg csúcs”)<ref>Teofilo Laime Acopa, Diccionario Bilingüe, Iskay simipi yuyay k'ancha, Quechua – Castellano, Castellano – Quechua: '''''machu''''' - ''adj. y s. m. Viejo. Hombre de mucha edad (Úsase también para animales).'' - '''''machu''''' - ''s. m. Anciano. Viejo.'' '''''pikchu''''' - ''s. Pirámide. Sólido puntiagudo de varias caras. || Cono. Ch'utu.'' '''''machu pikchu''''' - ''s. La gran ciudadela pétrea que fue quizá uno de los más grandes monumentos religiosos del incanato, entre el valle del Cusco y la selva virgen (JAL). || Monumento arqueológico situado en el departamento actual del Cusco, junto al río Urubamba, en una cumbre casi inaccesible (JL).''</ref> az egykori [[Inka Birodalom]] romvárosa [[Peru]]ban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb fekvésű régészeti lelőhelye. Az [[Andok]] hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyergen bújik meg a kis erődített város, amelyet [[1450]] körül [[Pachacutec Inca Yupanqui|Pacsakutek Yupanki]] inka király (1438-1471) parancsára építették és 1570-ben hagyták el,<ref>Szerk.: Ki fedezte fel Machu Picchut (magyarul) - Panoráma 3. évezred, 2012.3.(p.49-51). - ISSN 2062 6371 </ref> majd kb. 400 évig „pihent”, míg [[1911]]-ben újra felfedezték (újrafelfedezőjének személye vitatott) <ref> Szerk.: Ki fedezte fel Machu Picchut (magyarul) - Panoráma 3. évezred, 2012.3. (p.49-51). - ISSN 2062 6371 </ref> .
A város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.
Machu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel, mint különlegesen fontos kulturális értéket őrző szent területet. [[1983]]-ban az [[UNESCO]] az Emberiség Kulturális és Természeti [[Világörökség|Örökségévé]] nyilvánította. 2007-ben a Világ Új Hét Csodájának egyike lett.
== Természeti környezet ==
A „történelmi szentély” a 32 592 hektáros, nedves hegyvidéki erdővel borított, helyi állat- és növényfajokban gazdag ''[[Ceja de Selva]] Természetvédelmi Terület''-hez tartozik. A varázslatos természeti környezet – magas hegyek, mély kanyonok, hömpölygő folyók – már önmagában is elég volna ahhoz, hogy védelem alá helyezzék ezt a különleges tájat, ahová rengeteg turista látogat el a világ minden tájáról. A [[Salkantay-csúcs]] (6271 méter) és az [[Urubamba-folyó]] közötti 20 km-en 4546 m szintkülönbség van, amely egyedülállóan gazdag növény- és állatvilágot hozott létre.
A csúcsok magassága az 5000 métert is meghaladja, a [[kőtiszafa|kőtiszafákból]], [[cédrus]]okból, [[babér]]fákból álló növényzet jellegzetesen amazóniai. Az őserdőt sűrű, szövevényes [[mohák|mohával]], [[zuzmó]]val, [[Kosborfélék|orchideákkal]], [[bromélia|broméliákkal]] borított fák és óriáspáfrányok jellemzik. Machu Picchu területe 300 orchideafajt rejt.
Az itt élő állatok között megtaláljuk a [[Pápaszemes medve|pápaszemes medvét]] ''(Tremarctos ornatus)'', a [[puma|pumát]] ''(Puma concolor)'', [[viszkacsa]] nevű rágcsálót, szarvasfajokat (huemul [[szarvas (állat)|szarvas]], [[fehérfarkú szarvas]] és törpeszarvas, amelynek a helyi neve [[északi pudu|pudu]]), a [[vörös szirtimadár|vörös szirtimadarat]] ''(Rupicola peruviana)'' – amely a romváros szimbóluma is egyben, – a [[tarka vércse|tarka vércsét]] ''(Falco sparverius)'' és természetesen az [[andoki kondor]]t ''(Vultur gryphus)''; összesen 374 madárfajt.
A helybeliek számára a turizmus fontos bevételi forrást jelent, ám infrastruktúra kialakításánál, a beruházók nincsenek mindig tekintettel a környezeti szempontokra, ezért a terület különösen fontos ellenőrzést igényel.
[[Fájl:Machu Picchu Panorama.jpg|bélyegkép|center|800px|Machu Picchu természetes környezete]]
== Fekvése ==
[[Fájl:Machu Picchu overview Stevage.jpg|bélyegkép|jobb|250px|Machu Picchu fekvése – ahogyan kevesen ismerik]]
[[Fájl:Peru Machu Picchu Sunrise.jpg|bélyegkép|jobb|250px|Machu Picchu hajnalban]]
Machu Picchu romjai [[Cuzco|Cuzcótól]] 112 km-re északnyugatra, az Urubamba-folyó (''Wilka maio'', „a Napfolyó”) völgyében, a perui [[Andok]] déli láncolatában, 2450 méteres magasságban, a Vilcabamba-Kordillera egyik meredek sziklás hegygerincén fekszenek. A város területe 13 km². Az elszigetelt, bevehetetlen helyet két hegyes csúcs határolja.
== Felfedezése ==
| |||