„Mórágy” változatai közötti eltérés

'''Mórágy''' (németül ''Maratz'') [[község]] [[Tolna megye|Tolna megyében]], a [[Bonyhádi kistérségjárás]]benban.

A 1990. évi népszámlálás szerint csupán 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. Mindezt azon egyedülálló természeti adottságának köszönheti, hogy a Magyarországon másodsorban a [[Velencei-hegységbenhegység]]ben megjelenő [[gránit]] kőzet mellett kizárólag még Mórágyon emelkedik a [[Kárpát Medence-medence]] különböző mélységeiben húzódó Variszkusz Őshegység[[Variszkuszi-hegységrendszer]] egy gránit tömbje a földfelszín fölé.

Mórágy Tűzkő-dombja még napjainkban is számos titkot rejt az [[Régészet|archeológusok]] számára. Az időszámításunk előtt 5500 - 3400-ig tartó Újkőkorszakból[[Újkőkorszak]]ból kerültek itt elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A "Mórágyi Vénusz" csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi [[Wosinsky Mór Megyei Múzeum]]ban.

Az 1526-os [[Mohácsi vész]] ideje alatt Mórágy [[Török hódoltság|török fennhatóság]] alá kerül. Az 1720-as években érik el az első [[rheinpfalzRajna-vidék–Pfalz]]i és [[hessen]]i német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.

A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával viszont [[Szlavónia|Szlavóniába]], [[Bosznia|Boszniába]] vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a [[A németek kitelepítése|kitelepítésekkel]] együtt egészen 1944-ig tartott. A [[II. világháború]] idején a [[Volksbund]] és az [[SS]] megjelenése vihart kavart a mórágyi társadalom mély vizeiben. A háború és a „malenkij„[[Málenykij robot”robot]]” megtizedelte a lakosságot.

A falu szegénysége, valamint az elnéptelenedés veszélye, amelyben hagyták 1944-ben éppúgy, mint a 80-as évek végén, a [[Kádár-korszak]] után felrázta, újraélesztette a lakosságot. Az emberek újult erővel kezdték megmenteni a pici falut, és ez az erőfeszítés a mai napig is tart. Igaz ugyan, hogy bizonyos gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetű települések sorába tartozik.

Ennek ellenére a mai napig is tartó fejlődés lassú de töretlen. A 872 fős lakosság ma már iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszer ellátással, kihelyezett rendőri megbízottal, rendszeres kulturális élettel rendelkezik, folyamatos az idősek szociális ellátása, az infrastruktúra teljes kiépítettségéből már csak a gáz hiányzik, hiszen a szennyvízhálózat[[szennyvíz]]hálózat kiépítése folyamatban van. Az egyre szépülő házak, a sok virág, a fiatalok itthon maradása, letelepedése mind arra utal, hogy az évezredek óta létező falu töretlenül írja tovább történetét.

{{Bonyhádi kistérségjárás}}