Wikipédia

„Bode Múzeum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
51. sor:
A '''Bode Múzeum''' ({{ny-de|Bode-Museum}}), amit 1904-ben ''Kaiser-Friedrich-Museum'' (Frigyes Császár Múzeum) néven nyitottak meg, a [[berlin]]i [[Múzeum-sziget]] épületegyütteséhez tartozik és azzal együtt 1999-ben került fel a [[Világörökség]] listájára. Létrehozását a dinasztikus hagyományoknak megfelelően [[III. Frigyes német császár]] kezdeményezte még trónörökös korában. Művészi koncepcióját mai névadója, [[Wilhelm von Bode]], a kor nagy [[Művészettörténészek listája|művészettörténésze]] alapozta meg.
 
A múzeum fő gyűjteményei a [[középkor]]i európai szobrok kiállítása, a [[bizánci művészet]] gyűjteménye és az érmekollekció. Mindhárom tematikus gyűjtemény nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. Emellett itt található a berlini [[Gemäldegalerie (Berlin)|Gemäldegalerie]] egy sor, a régi mesterektől származó festménye is, amelyek tematikájukban és művészetileg az itt kiállított tárgyakhoz kapcsolódnak. Összesen hatvanhat termében {{szám|1700}} kisebb-nagyobb (elefántcsont, márvány, fa) szobor, több mint 150 festmény, {{szám|4000}} érme látható.<ref name=moszkitó>{{cite web |url= http://www.nagymoszkito.hu/cikk.php?id=330 |title= Újra megnyitja kapuit a berlini Bode Múzeum|accessdate=2010-09-10 |language= }}</ref>
 
A Bode Múzeum is súlyos károkat szenvedett a második világháború során. Az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] idején történt helyreállítás sok kívánnivalót hagyott maga után. [[Németország újraegyesítése|A német újraegyesítés]] után nyílt csak lehetőség alapos felújításra és a kiállítási koncepció teljes újragondolására az egész Múzeum-szigetre vonatkozó közös terv keretében. A Bode Múzeum 2006 októberében nyílt meg újra, nagy sikert aratva a szakértők és a nagyközönség körében egyaránt.<ref name="Berlin állami múzeumai">{{cite web |url= http://www.smb.museum/smb/sammlungen/details.php?objectId=14 |title= Berlin állami múzeumai: gyűjtemények és intézmények |accessdate=2010-09-04 |language= német}}</ref>
79. sor:
A tulajdonképpeni kiállítótermekben Bode a kor szokásainak megfelelően sűrűn helyezte el a szobrokat, festményeket és iparművészeti tárgyakat.<ref name="Bode-Museum"/> Az épület bonyolult alaprajza miatt a termekből sokfelé nyílik ajtó, ami kissé megnehezíti a tájékozódást. A belsőépítészeti elemeket – ajtók, márványpadlózat, kályhák, kazettás mennyezetek, oltárok – [[Olaszország]]ban vásárolta, kimondottan a múzeum céljaira. Koncepciója arra épült, hogy az egymást követő termek különböző korszakokat mutassanak be.
 
A második világháború után, az NDK idején a múzeum épületét számos kompromisszummal ugyan, de nagyrészt helyre tudták állítani.
 
A német újraegyesítés után, 2000-2006 között lezajlott nagy felújítás során már kialakították a Múzeum-sziget épületeit majdan összekötő, részben földalatti régészeti sétány kapcsolódási pontját is az épületben, a kis kupolacsarnok lépcsőháza alatti modern térben, ahol [[szarkofág]]okat állítottak ki.<ref>{{cite web |url= http://epiteszforum.hu/node/12778 |title= Építészfórum|accessdate=2010-09-07 |language= }}</ref>
104. sor:
Az olasz szobrászat főleg a reneszánsz korának különböző itáliai iskoláiból származó művekkel van jelen a múzeumban, köztük [[Lodovico Gonzaga]] műveivel. Kiemelkedő [[Jacopo Sansovino]] Madonna-kompozíciója és a köréje csoportosított 15. századi Madonna-domborművek agyagból, stukkóból és papírmaséból.
 
==== Kunstkammer Würth ====
A modern állami támogatás példájaként a múzeum gyűjteményét három évig kiegészíti a ''Kunstkammer Würth'' harminc darabja.<ref name="Berlin állami múzeumai"/> Reinhold Würth gyáros, műgyűjtő és mecénás gyűjteménye főleg olyan 17. és 18. századi művészek elefántcsont szobrait tartalmazza, mint [[Leonhard Kern]], [[Zacharias Hegewald]], [[Joachim Henne]], [[Adam Lenckhardt]], [[Paul Egell]] vagy [[Christoph Daniel Schenck]]. Szerepel emellett a kiállításon egy értékes 17. századi [[borostyán (fosszília)|borostyán]] oltár, valamint egy Dianát szarvason ábrázoló, részben aranyozott ezüstszobor.
 
115. sor:
 
=== A bizánci gyűjtemény ===
A Németországban egyedülálló bizánci gyűjtemény alapját [[Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem]] kincstára adta, melynek anyagát 1875-ig a berlini ''Kunstkammerben'' őrizték. A [[bizánci művészet]] alkotásai [[Róma|Rómából]], [[Olaszország|Itália]] más részeiről, [[Konstantinápoly]]ból, [[Anatólia|Kis-Ázsiából]], a [[Közel-Kelet]]ről, [[Egyiptom]]ból, [[Görögország]]ból, [[Oroszország]]ból kerültek német gyűjteményekbe, és származási területeik szerint is képviselik a bizánci művészet különböző vonulatait.<ref name="Berlin állami múzeumai"/>.
 
A gyűjtemény egyik fő részét alkotják az antik [[elefántcsont]]-faragványok. Az egyik leghíresebb darab az i. sz. 400. körül keletkezett „Nagy berlini tégely”.<ref>{{cite web |url= http://www.jstor.org/pss/4125741 |title= The Iconography of the Great Berlin Pyxis|accessdate=2010-11-08 |language= angol}}</ref> Ezt az ostyatartót egy sor figuratív elem díszíti, köztük Krisztust az apostolokkal és Ábrahám áldozatát bemutató fríz.
122. sor:
A kelet-római és bizánci szobrok gyűjteménye méretében a második a világon az [[isztambul]]i Archeológiai Múzeum mögött.
 
Az [[Ikon (festészet)|ikonok]] gyűjteménye a 6. és 7. századi fafestményekre koncentrál. Emellett jelentős válogatás mutatja be az orosz ikonfestészetet is a 14. századi [[novgorod]]i iskolától egészen a 19. századi moszkvai ikonokig.<ref>{{cite web |url= http://www.euromuse.net/nl/musea/museum/view-m/skulpturensammlung-und-museum-fuer/?sprache=2&ZURID=8|title= Sculpture Collection and Museum of Byzantine Art|accessdate=2010-11-08 |language= angol}}</ref>
<center><gallery>
Fájl:Bodemuseum – Byzantinische Kunst.jpg|A bizánci gyűjtemény egyik terme
131. sor:
 
=== Az érmegyűjtemény (''Münzkabinett)'' ===
A Berlini Állami Múzeumok szervezetébe tartozó és a Bode Múzeumban elhelyezett ''Münzkabinett'' [[numizmatika]]i állománya mintegy {{szám|500000}} eredeti tárgyból és {{szám|300000}} gipszmásolatból áll. Legkorábbi darabjai az i. e. 7. századból származnak, de a 21. századi érméket és medálokat is gyűjtik. A maga nemében legnagyobb ilyen kollekció Németországban. Világméretekben is a legtekintélyesebbek közé tartozik a [[British Museum]], a párizsi ''Bibliothèque nationale de France'', a [[Bécsi Szépművészeti Múzeum]] és a szentpétervári [[Ermitázs]] gyűjteményei mellett.<ref name=Kluge-Kabinett>{{cite web |url=http://www.smb.museum/pdf/Kluge_Kabinett.pdf |title=''Das Münzkabinett - Museum und Wissenschaftsinstitut'' |date=2004|accessdate= |author= Bernd Kluge|authorlink= | publisher= |language= német|format= pdf, 3,87&nbsp;MB}}</ref> Nemzetközi hírét nem csak a kollekció méreteinek, hanem az anyag rendezettségének és a teljes sorozatok sokaságának is köszönheti.
[[Fájl:Heginric-Medaillon.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[I. Henrik német király]] (919 – 936) ezüstérméje]]
 
==== Története ====
144. sor:
 
==== Az éremgyűjtemény ====
A ''Münzkabinett'' antik kollekciója mintegy {{szám|102000}} görög és {{szám|50000}} római érmét tartalmaz,<ref name="Münzkabinett">{{cite web |url= http://www.smb.museum/smb/sammlungen/details.php?lang=de&objID=9 |title=Berlin állami múzeumai: Münzkabinett |accessdate=2010-09-05 |language= német}}</ref>
köztük különösen értékes és ritka darabokat is, mint a ''Demareteion'' Gelon szirakuzai királynak a karthágóiakon aratott győzelme alkalmából, vagy a [[Szalamiszi csata]] után készült egyedi athéni ''Dekadrachmon''.<ref name="Kluge-Kabinett"/>
 
A középkori anyag, a bizáncit is beleértve, mintegy {{szám|66000}} érmét számlál. A későbbi érmékből {{szám|160000}} található a múzeumban, valamint mintegy {{szám|35000}} keleti és ázsiai veret.<ref name="Kluge-Kabinett"/>
 
A medálok gyűjteménye {{szám|32000}} darabból áll. Ezen kívül a múzeumban őriznek mintegy {{szám|12000}} érmét osztatlan kincsleletek formájában, {{szám|95000}} bankjegyet és értékpapírt, természeti népek kezdetleges pénzeszközeit,<ref name="Münzkabinett"/> szükségpénzeket, zsetonokat, hamisítványokat, pecséteket és pénzverdei eszközöket.<ref name="Kluge-Kabinett"/>
 
A ''Münzkabinett'' mint szervezeti egység anyagának egy része, mintegy {{szám|2000}} különösen értékes és témájában odaillő darab állandó jelleggel a [[Pergamonmuseum|Pergamon Múzeumban]] van kiállítva. Hasonlóképpen az [[Altes Museum]]ban és a [[Neues Museum]]ban is láthatók témájukban az ottani gyűjteményekhez kapcsolódó érméi.<ref name="Münzkabinett"/>
 
=== A régi mesterek festményei ===
Eredetileg a ''Kaiser-Friedrich-Museum'' adott otthont a porosz állami festménygyűjteménynek is.<ref>{{cite web |url= http://www.oldandsold.com/articles34/berlin-galleries-1.shtml |title= The Kaiser Friedrich Museum - History Of The Collection|accessdate=2010-09-05|language=angol|work=}}</ref> Ennek sorsa azonban később elvált a múzeumétól, terjedelme miatt ugyanis a gyűjtemény már a második világháború előtt a Múzeum-sziget más intézményeibe (a mai Pergamon Múzeum helyén álló Német Múzeum egyik szárnyába) került át. A háború alatt súlyos károkat szenvedett, majd pedig nagy része az akkori Nyugat-Németországba került. Az azóta újra sokat gyarapodott gyűjtemény ''Gemäldegalerie'' néven 1998-benban a berlini [[Kulturforum]] modern épületében kapott helyet, de a Bode Múzeumba kerültek vissza az állományából az itteni fő gyűjteményekhez kapcsolódó festmények. A gyűjtemény egy szerény darabjának tárgya magyar vonatkozású: [[Franz Anton Maulbertsch]] a ''Magyar szentek [[apoteózis]]a'' című képe.
<center><gallery>
Fájl:Enthroned Virgin and Child with SS. James the Greater and James the Lesser.jpg|Pieter Claeissens: Madonna a trónon
173. sor:
{{Commonskat|Bode-Museum}}
* [http://www.smb.museum/pdf/Kluge_Kabinett.pdf Bernd Kluge: ''Das Münzkabinett - Museum und Wissenschaftsinstitut'', Berlin 2004] (PDF fájl; 3,87&nbsp;MB)
* [http://www.smb.museum/smb/sammlungen/details.php?objectId=14 Berlin állami múzeumai: gyűjtemények és intézmények {{de}}]
* ''Schätze der Weltkultur - Staatliche Museen zu Berlin'' (Museumführer) 1981 - Best Nr.: 801 002 1.
* {{cite book |last= Stelzer|first=Gerhard und Ursula |authorlink= |coauthors= |editor= |title= Bildhandbuch der Kunstsammlungen in der DDR|year=1984|publisher= Leipzig|location= |language=német|id= |doi = |pages=186-193 }}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bode_Múzeum”