„Szegedi Fehér-tó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
41. sor:
 
== Vízgazdálkodás ==
Az egykori [[szikes tó]] halastórendszerré történő átalakítása az [[1930-as évek]]ben kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt dr. [[Beretzk Péter]] szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján [[1936]]-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd [[1939]]-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték. Az ember tájformáló munkája nyomán a területen mesterséges vízgazdálkodás alakult ki. A folyóvízzel való utánpótlás hatására kezdetét vette a szikes jelleg megszűnése. Ezzel az élővilág is átformálódott, csökkent a szikesekre jellemző fajok száma, például a [[székicsér]], [[ugartyúk]], [[széki lile]] előfordulása; más fajok, mint a [[Szárcsaszárcsa (madár)|szárcsa]], [[vöcsökfélék|vöcskök]] és egyes [[récefélék|réce]]fajok gyakorisága megnőtt. A területen szántóföldi gazdálkodás is folyik. Ősszel vonuló darvak tízezrei találják meg táplálékukat a learatott földeken.
 
* A szegedi Fehér-tó jelenlegi formájában a gazdasági hasznosítási igény következtében alakult ki. Először [[1905]]-ben készült terv a tó hasznosításáról, amelynek az volt a lényege, hogy a tó egy részét halastóvá kell alakítani, kisebb részét pedig mezőgazdasági művelés számára lecsapolni, bár ez utóbbi irreális tervnek bizonyult a szikes talaj miatt.
47. sor:
* [[1933]]-ban kezdett üzemelni a halgazdaság a Fehér-tó 520 ha-os déli sávján. A [[Tisza]] vizével való vízellátás a korábbi szikes élőhelyek megszűnéséhez és az édesvízi fajok megtelepedéséhez vezetett. A tó É-ÉNY-i része még megmaradt azonban eredeti állapotában.
* [[1943]]-ban újabb halastavat építettek, az ős-szikes területe ismét több mint 100 ha-ral csökkent. Megépítették a Majsai-főcsatornát, amely kettészeli a tavat, és feladata a víz elvezetése a [[Tisza|Tiszába]] a semlyékekből, vízállásokból, [[mocsár|mocsarakból]].
* A fehér-tavi rész mai formáját [[1961]]-ben nyerte el és [[1969]]-tóltől a 16 halastóból, 83 teleltető medencéből, 18 itatóból és 2 vízelosztó tóból álló, 1,25 m mély, 1.324 ha területű tógazdaság a Szegedi Állami Gazdaság kezelésébe került.
* Az Állami Gazdaság [[1982]]-ben 557 hektár területen az Új-tavakkal gazdagodott, s ezzel az egykori fertő területeket is bevonták a hasznosításba.
* A tavon a halgazdálkodást egy [[kisvasút]] segíti egy [[Ue–28]]-as mozdonnyal, korábban egy [[P-7]]-es volt itt. [http://kisvasut.hu/view_cikk.php?id=936]
64. sor:
* [[tőkés réce]] (Anas platyrhynchos) (látható: egész évben, költés: március eleje-július vége)
* [[barátréce]] (Aythya ferina) (látható: egész évben, költés: április végétől-június közepéig)
* [[Daru (madár)|daru]] ( Grus grus) (látható: március, szeptember-november)
<center>
<gallery>