Wikipédia

„Advanced Micro Devices” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
|bevétel = {{loss}}5,422 milliárd [[amerikai dollár|USD]] (2012)<ref name=10K>{{cite web|url=http://phx.corporate-ir.net/External.File?item=UGFyZW50SUQ9MTcyOTI0fENoaWxkSUQ9LTF8VHlwZT0z&t=1|title= AMD Financial Statement}}</ref>
|profit = {{loss}}-1,183 milliárd [[amerikai dollár|USD]] (2012)<ref name=10K/>
|leányvállalatai = [[ATI Technologies]]
|honlap = www.amd.com/
}}
 
Az '''Advanced Micro Devices, Inc.''' '''(AMD)''' egy félvezetőgyártó vállalat, központja a kaliforniai [[Sunnyvale]]-ben található. A név magyarul nagyjából annyit jelent, Továbbfejlesztett Finommechanikai Eszközök. Az [[x86]]-os – vagy PC-kompatibilis – mikroprocesszorok második legnagyobb gyártója, jelentős [[flashmemória]]-gyártó. A vállalatot [[1969]]-ben hét társával együtt alapította meg [[Jerry Sanders]], aki egészen [[2002]]-ig elnök-vezérigazgatóként irányította a céget. Az alapítók mindegyike a [[Fairchild Semiconductor]] alkalmazottja volt korábban. Ma a vállalat elnöke és vezérigazgatója [[Rory Read]].
 
Az AMD elsősorban a PC-kompatibilis [[Athlon]], [[Duron]], [[Opteron]], [[Turion]], [[Sempron]], [[Phenom-processzorok listája|Phenom]], [[Brazos]], [[Llano]], [[FX]] és [[Trinity]] processzorairól ismert, de a vállalat által kifejlesztett chipek és technológiák megtalálhatók számos más elektronikai készülékben is.
 
== Pénzügyi információk ==
68. sor:
Az Athlon az [[DEC Alpha|Alpha]] EV6 buszra épül és támogatja a [[Multiprocesszor|többprocesszoros]] üzemmódot.
 
A SlotA korszakbanmkorszakban a magban csak az elsőszintű gyorsítótár volt, a másodszintű magára a kártyára került, a processzor sebességénél lassabb verzióban. Az osztó a cpu sebesség és az L2 cache sebesség között 1/2 vagy 2/3 volt. Egyszerűen nem tudtak elég gyors cache chipeket előállítani nagy mennyiségben, ezért kellett a csökkentett sebesség.
Ezt hívták Slot A Athlonnak, 500 és 1000 Mhz közötti órajeleken lehetett megvásárolni. Az 1000 Mhz-es Athlon nyerte a "csatát", amelyet az Intellel folytatott az AMD a világ első gyárilag 1 Ghz-es processzorának címéért. Hivatalosan nem adták ki, de létezett egy 1100 Mhz-es verzió is. (ezzel párhumazosanpárhuzamosan még nem volt [[Duron]])
 
[[2000]]-ben következett az ''Athlon Thunderbird'', Socket A foglalattal. Ez már a magban tartalmazta mindkét cache-t, az L2 is teljes sebességűvé vált, ezzel drasztikus teljesítménynövekedést értek el. A processzorkártya helyett egy 462 lábú műanyaglapra került a chip, ez lett a Socket A formátuma, amelyet az AMD hét évig használt.
77. sor:
Ennek az első gyümölcsei [[1999]] [[augusztus]]ában értek be, amikor az AMD megjelentette az [[Athlon]] (K7) processzort. A tervezőcsapat főnöke [[Dirk Meyer]] volt, a [[Digital Equipment Corporation|DEC]] [[DEC Alpha|Alpha]] projekt egyik vezetője. Jerry Sandersnek a DEC csapat számos mérnökét sikerült átcsábítania, ahogy a DEC lassan leépítette az Alpha projektet, így sikerült meglehetősen olcsón hozzájutnia egy első osztályú processzortervező csapathoz. Megjegyzendő, hogy az Athlon tervezőcsapatában azok is részt vettek, akik a K5 és a K6 processzorokon dolgoztak.
 
Az Athlon fejlett mikroarchitektúrája az általános jó teljesítményre lett kihegyezve, egy meglehetősen fejlett lebegőpontos egységgel (FPU). Az [[P6 (mikroarchitektúra)|Intel P6]]-hoz hasonlítva az Athlon fejlettebb volt; számos problémát és szűk keresztmetszetet sikerült orvosolniuk, amik az Intel designban szerepeltek. Az Athlonnak nagyobb lett az utasítás-átbocsátó képessége (execution per clock throughput). A fejlődés oka részben az volt, hogy az eredeti [[P6 (mikroarchitektúra)|Intel P6]] ugyanis korábbi tranzisztorgyártási processzel készült, mint az Athlonok. Az első Athlonoknak voltak kezdeti problémáik az utasításelágazás-előrejelzéssel, valamint az alacsony órajelekkel, de mire a végleges változat megjelent egy (akkor) lenyűgöző 650&nbsp;MHz-es órajellel, megrázta az egész informatikai iparágat.
 
Az Intel azonnal reagálni kényszerült, a [[P6 (mikroarchitektúra)|P6]] magjának gyors újratervezésével, amivel kijavították az [[utasítás-futószalag]] (pipeline) számos megakadását, amik a P6 teljesítményét rontották. Az eredmény a [[Coppermine]] processzorverzió lett. Mindenesetre, a kapkodás nagyon igénybe vette az Intel gyártósorait, és a bejelentés után még sokáig nehezen volt beszerezhető a Coppermine.
87. sor:
Az AMD nagy súlyt fektetett az Athlonok számára készült alaplapok teljesítményére és megbízhatóságára, egy minőségbiztosítási program keretében. Miután magabiztosan kézben tartotta a piac felső, teljesítményigényes végét, az AMD kibocsátott egy olcsóbb árkategóriájú processzorcsaládot, az Athlon magján alapuló [[Duron]]t. Ezek a technológiai és marketingsikerek sokat tettek az AMD hírnevének újra megalapozása érdekében, és az AMD processzoraiból gúnyt űző viccek lassan feledésbe merültek. Az AMD K6-osának áraival továbbra is alávágott az Intel árainak a piac alsó szegmensében, és amíg az Intelnek gyártási problémákkal és alkatrészhiánnyal kellett szembenéznie, az AMD piaci részesedése szép lassan 23%-ra kúszott fel.
 
Marketingszempontból az AMD-nak sikerült a lehető legtöbbet kihoznia teljesítményelőnyéből, a szállítás megbízhatóságából és a nagyobb stabilitásból. A marketingstratégia technikai oldalon a könnyen megismételhető, az alkalmazások széles körén alapuló teljesítménytesztekre összpontosított. Ezt a stratégiát jól alátámasztották a különböző tesztoldalak és magazinok tesztjei, amik megerősítették az AMD teljesítményre vonatkozó állításait, és az Athlon processzor felsőbbrendűségét az Intel ajánlataival szemben, éveken keresztül. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos volt ez az AMD hírneve és hitelessége szempontjából.
 
Az Athlon K7 fényes sikere kezdett elhalványodni, ahogy az Intel megjelentette a [[Pentium 4]] processzort. Bár a K7 sokkal nagyobb órajeleket tudott elérni, mint a [[Pentium 3]] sorozat, az új [[Netburst]] architektúra, ami tervezési célja szerint kizárólag a mély pipeline és a magas órajel segítségével éri el nagy teljesítményét, kezdett túlnőni az Athlon sorozaton. Az AMD ellenlépése erre az Athlon XP volt, ami versenyképes tudott maradni egészen a [[Pentium 4 Northwood]] CPU megjelentéséig, ami a korai Pentium 4-eseknél jóval hatékonyabban működött, és jóval nagyobb órajeleken, egészen 3,4&nbsp;GHz-ig bezárólag.
97. sor:
=== A harmadik generáció ===
 
[[2001|2001-ben]] megjelentek az Athlon harmadik generációs, [[Palomino]] nevű processzormagra épülő verziói: '''Athlon XP''' (asztali), '''Athlon 4''' (mobil) és '''Athlon MP''' (kiszolgáló). Ezek az [[SSE]] [[utasításkészlet]]et is támogatják.
[[2002]] júniusától kapható a negyedik generációs ''Athlon Thoroughbred.''
[[2003]]-ban jött az ötödik generáció, az ''Athlon Barton.''
112. sor:
: 5200+ (2.7GHz, 2x512KB L2 Cache, 67W)
 
Csíkszélessége 65&nbsp;nm illetve 90&nbsp;nm. Egy fizikai processzorba építettek 2 magot, így növelték teljesítményét. A jelenlegi csúcsmodell a 6000+ jelű verzió (3.0&nbsp;GHz 90&nbsp;nm SOI 2MB 125W)
A tokozása Socket AM2-es.
Az AMD honlapjának leírása szerint a processzor 80%-kal jobb teljesítményt nyújt, mint a sima Athlon 64.[http://www.amd.com]
123. sor:
65&nbsp;nm-es gyártástechnológia
Cache:hárommagosoknál L2 3X512 L3 2mb
négymagosoknál L2 4X512 L3 2mb
A hárommagos sorozatba tartoznak azok a (négymagos) processzorok amelyeknek nem működik az egyik magjuk így azt letiltják.
Jelölésük:X3 8000
136. sor:
45&nbsp;nm-es gyártástechnológia
Cache:hárommagosoknál: L2: 3X512 L3: 6mb
négymagosoknál: L2: 4X512 L3: 4/6mb
A hárommagosok jelölése: X3 700
A négymagosok jelölése : X4 800/900
142. sor:
== AMD64 / K8 ==
 
A K8 processzor a K7 architektúra komoly továbbfejlesztése, a következő újdonságokkal: az utasításkészlet kiterjesztése az x86-64 64 bites utasításkészletre ([[AMD64]]), egy processzorra integrált memóriavezérlő, és egy igen nagy teljesítményű pont-pont összeköttetésű multiprocesszor-képes busz megvalósítása, amit [[HyperTransport]]nak hívnak. A K8-at kezdetben 130nm gyártástechnológiával (akárcsak elődjét a K7-et) szerverek és munkaállomásokban láthattuk először Socket 940 -es foglalattal: Opteron és Athlon 64 FX néven.
Pár hónappal később megjelentek az asztali számítógépekbe szánt példányok is Socket 754 -es foglalattal Athlon 64 néven. Az x86 64 bitesre való kibővítése fontos volt az AMD számára, mert ez egy komoly próbálkozás volt a részéről, hogy az x86 szabvány irányítását kiragadja az Intel kezéből. Az AMD-nek ez a lépése igen jól lett időzítve ahhoz, hogy kihasználjon egy rést az Intel termékskálájában illetve útitervében (nevén nevezve, hiányzott egy Pentium-kompatibilis CPU, ami elindíthatja az úgyis elkerülhetetlen migrációt a 64 bit irányába). Az AMD-szabványhoz igazodott a Microsoft, a Linux és még a Sun Microsystems is. Ez az Intelt arra kényszerítette, hogy visszafejtsék az AMD specifikációját, és elkészítsék a saját klónozott változatukat ([[EM64T]] néven). A nagyobb (Socket 940-es) processzorok integrált memóriavezérlői kétcsatornás memóriatámogatással rendelkeztek, míg az asztali számítógépekbe szánt (socketSocket 754-es) megoldásokban egycsatornás memória támogatásra csonkították az AMD mérnökei. Ez később sok vita tárgya volt, a felhasználók körében hiszen hiába az integrált memóriavezérlő ha az ezzel párhuzamosan futó Pentium processzorok kétcsatornás támogatással érkeztek és rendre maguk mögé utasították az Athlon 64-et memória írás/olvasás sebességben. A csonkításoknak ezzel még nem volt vége hiszen a szervereke szánt Opteron processzorok rendelkeztek csak több pont-pont összeköttetésű multiprocesszor-képes busszal, HyperTransport-altal. Ebből adódóan sajnos több processzoros asztali gépet sajnos nem lehetett építeni sem Athlon FX, sem Athlon 64-elgyel. A K8 sem tudott lépést tartani az Intel Netburst architectúrájú processzorainak névleges sebességével ezért továbbvitték az Athlon XP -nél megszokott számozást. Nem meglepő módon hasonló névvel illették az AMD asztali szegmensbe szánt processzorait mint a konkurenciáét. A legkisebb Athlon 64 2800+ néven és 1800Mhz -nen üzemelt.
 
Az AMD mérnökei mégis majdnem tiszavirág életűvé tették a Socket 754 -et, hiszen 2004 nyránnyarán kevesebb mint egy éven beblülbelül megjelentették a legújabb K8 architectúrára épülő processzort, a Socket 939 -et.
A Socket 754 megmaradt még pár évig alsóbb kategóriás asztali számítógépek mezőnyében és Sempron néven futott tovább. A Sempron processzorok kissebbkisebb másodszintű gyosítótárralgyorsítótárral (L2 cache) rendelkeztek mint az előd Athlon 64-ek. Később ezek a processzorok is megkapták az alaplapgyártók újításait mint PCI-express és SATA II. Olyannyira sikeres volt az "olcsó" 64bit (90nm gyártástechnológiával), hogy még 2005 második felében is jelentek meg Socket 754-es Sempron processzorok, miközben már Socket 939 érkeztek a kétmagos megoldások. Evvel végérvényesen megteremtette az alsó kategóriát a konkurencia ellen és párhuzamosan két foglalatot tartott fenn.
 
A kisebb Socket 754 -hez képest kétcsatornás memóriavezérlőt tartalmazott és némileg megnövelték a HyperTransport órajelét is 800mhz-ról 1000mhz-re. Az AMD fokozatosan áttért a 90nm gyártástechnológiára ezzel olcsóbbá tudta tenni a Socket 939 árát és jóval többet is tudott gyártani belőle mint elődjéből. A Socket 939 már egy időt állóbb megoldásnak született ezért a felhasználók körében is népszerűbb lett hiszen olcsóbban vehettek FX szintű processzorokat(kétcsatornás memória vezérlővel). A Socket 939 és a Socket 940 ugyan csak 1 lábbal tér elegymástól fizikailag teljesen máshogy helyezkedtek el azok így nem voltak kompatíbilisakkompatibilisek egymással.
 
A K8 jellemzője még a ''Direct Connect Architecture'' nevű I/O architektúra.
Három fő elem kombinációja alkotja:
* A mikroprocesszor közvetlenül kapcsolódik a [[DRAM]] memóriához egy integrált memóriavezérlőn keresztül.
* A mikroprocesszor közvetlenül kapcsolódik a nagy teljesítményű I/O alrendszerhez egy natívan megvalósított [[HyperTransport]] buszon keresztül.
* A mikroprocesszor közvetlenül kapcsolódik a többi CPU-hoz egy egyedi kiegészítésen keresztül, ami két külön natív [[HyperTransport]] felületre van „ráültetve”, és ami biztosítja a gyorsítótár-koherenciát a [[Non-Uniform Memory Access|NUMA]] és az [[Symmetric multiprocessing|SMP]] többprocesszoros memóriahozzáférési protokollok számára.
 
Az [[Opteron|AMD Opteron]] a K8 processzor vállalati szerver-változata. Az AMD eredetileg az Intel [[IA-64]] [[Itanium]] architektúrája ellen pozicionálta; ám az [[IA-64]] projekt viszonylagos sikertelensége az eladási példányszámokban azt eredményezte, hogy az Opteron immár az Intel [[Xeon]] processzorával versenyez. Az AMD technológiai fölénye nagyban megnövelte a hitelüket a vállalati szegmens számára is, így lassanként itt is sikerült megnövelnie piaci részesedését.
168. sor:
 
Mikroprocesszor-tervezési programjának kiterjesztéseként az AMD egy mérnöki tervezőcentrum kiépítésébe fogott [[Bengaluru]]-ban.
A júliusban alapított AMD India Engineering Centre Private Limited hozzá fog járulni az AMD processzorok következő generációinak kifejlesztéséhez. Az új központ mintegy 3500 m² helyen fog elterülni, [[India|Indiában]], a Karnataka tartomány Bengaluru városában, a Richmond Roadon.
 
== Partneri kapcsolatok ==
178. sor:
Az AMD szintén stratégiai szövetségre lépett az IBM-mel, aminek keretében az AMD megszerezte a SOI (silicon on insulator, azaz szilícium a félvezetőn) gyártási technológiát, és a 90&nbsp;nm-es megvalósítás know-howját. Az IBM számos szabadalmat birtokol a SOI technológia területén, ezért az Intel vonakodik bevezetni azt gyáraiban, noha jelentős fogyasztáscsökkentést lehet vele elérni.
 
Az AMD laza szövetségben van még olyan, a végfelhasználók számára gyártó cégekkel, mint a [[Hewlett-Packard|HP]], [[Compaq]], [[Alienware]], [[Acer]], és mások. Az Intellel szembeni monopólium-ellenes per következményeként az AMD jelentős részesedésre tett szert a végfelhasználói piacon.
 
== Az ATI Technologies felvásárlása ==
189. sor:
== Flash memóriák ==
 
Bár a nagyközönség számára kevésbé látványos, mint a CPU-üzletág, az AMD globális versenyző a [[flash memória|flash memóriák]] piacán is. Hogy az [[Intel]]lel versenyezhessen, az AMD [[1993]]-ban fele-fele arányban szövetséget kötött a [[Fujitsu]]val [[FASL]] néven, a gyártás [[Japán]]ban, Aizu-Wakamatsuban történt. [[2003]]-ban a hosszútávú együttműködést egy új cég keretein belül folytatták [[FASL LLC]] néven, a [[Spansion]][http://www.spansion.com] márkanév alatt, a [[kalifornia]]i Sunnyvale-ben. Az AMD részesedése az új cégben 60%, a Fujitsué 40%.
 
Az új cég az AMD-n és a Fujitsun keresztül árusítja termékeit. Egyik legismertebb termékük a Mirrorbit flash memóriacsalád. Időszakonként a flash-üzletág rendkívül jövedelmező, meghaladva a processzorgyártó részleg pénzügyi teljesítményét, de az üzletág alapvetően ciklikus jellegű.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Advanced_Micro_Devices”