„Québec (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kikötő link
aNincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
év=1985|}}
 
'''Québec''' ([[francia nyelv|franciául]] a ''Ville de Québec,'' [[angol nyelv|angolul]] a ''Québec City'' alakot is használják az azonos nevű [[Québec (tartomány)|tartománytól]] megkülönböztetendő; kiejtése {{IPA|/kwɨˈbɛk/}} vagy {{IPA|/keˈbɛk/}} {{kiejtés|FR-Québec.ogg}}) [[Észak-Amerika]] egyik legidősebb városa a, [[SzentQuébec Lőrinc-folyó(tartomány)|Québec]] partjántartomány fekszikfővárosa, ésa [[QuébecSzent (tartomány)|QuébecLőrinc-folyó]] tartománypartján fővárosafekszik. [[Montréal]] után ez a tartomány második legnépesebb városa, lakossága 491 142 fő.<ref name="StatCan1">{{cite web|url=http://www12.statcan.ca/english/census06/data/profiles/community/Details/Page.cfm?Lang=E&Geo1=CSD&Code1=2423027&Geo2=PR&Code2=24&Data=Count&SearchText=Quebec&SearchType=Begins&SearchPR=01&B1=All&Custom=|author=Statistics Canada|title=2006-os közösségi adatok - Québec City|accessdate=2012-09-17}}{{en}}</ref>
A város neve az [[algonkin (nyelv)|algonkin]] ''Kébec'' szóból ered, mely egy olyan helyre utal, „ahol a folyó összeszűkül”, mivel a település a Szent Lőrinc-folyó tengerszorosának egyik partján fekszik, [[Lévis (Québec)|Lévis]] városával átellenben.
 
[[Samuel de Champlain]] alapította 1608-ban, és így [[Észak-Amerika]] legrégibb városai közé tartozik. Az óvárost ''(Vieux-Québec)'' körülvevő városfalak az egyetlen megmaradt erődített városfalak az amerikai kontinensen [[Mexikó]]tól északra. Québec történelmi óvárosát [[1985]]-ben az [[UNESCO]] a [[világörökség]] részének nyilvánította.<ref>{{cite web|url=http://whc.unesco.org/en/list/300|title=A régi Québec történelmi körzetei| work = World Heritage| author=UNESCO|accessdate=2009-01-12}}{{en}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.cbc.ca/sevenwonders/wonder_quebec_city.html |title=A régi Québec, Kanada hét csodája |accessdate=2008-02-12 |work=cbc.ca }}</ref>
Québec hírnevét elsősorban az [[1894]] óta minden évben megrendezett téli [[karnevál]]jának köszönheti. A több mint egymillió látogatóval büszkélkedő rendezvény a világ harmadik legnagyobb karneválja.
Az erődítményváros 3 szinten helyezkedik el: a Felsőváros, az Erődítmény és az Alsóváros. A Felsővárosban kolostor-múzeumok, a [[Parlament (Québec)|Parlament]], templomok és a Citadella található, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a folyóra és a városra. A város fő látnivalóinak nagy része, keletre a városfaltól, az óvárosban található. A kőépületek és kanyargós utcák európai hangulatot adnak a városnak.
A városkapu felől középkori utcák vezetnek 19. század második felében épült [[Château Frontenac]] luxusszállodához. A város egyik legmagasabb építményének számító hotel hatalmas, zöld tetejű tornyaival uralja a városképet. A francia kastélyokat utánzó monumentális épület a transz-kanadai vasútvonal minden jelentősebb állomásához tervezett hotellánc Québec-i egységeként épült a [[Szent Lőrinc-folyó]]t övező dombok egyikén.
A modern belvárosba két híd, a St. Jean és a St. Louis, vezet a városfalon keresztül. Nyugatra haladva található a ParlaimentParliament Hill körzet. A turisztikai látványosságok közé tartozik még a [[Notre-Dame székesegyház (Québec)|Notre-Dame székesegyház]], az Akvárium Park, az impozáns városháza és a várostól pár kilométerre lévő Montmorency vízesés is.
 
== Történelem ==