Főmenü megnyitása

Módosítások

==Politikai pályafutása==
 
===Az Alkotmányozó és a Törvényhozó Nemzetgyűlés tagjaként===
 
Sieyès központi szerepet játszott annak az 1789. június 17-én elfogadott határozatnak a megfogalmazásában, mely kimondta, hogy a Harmadik Rend képviselőit a francia lakosság mintegy 96 %-a választotta meg közvetlen szavazással – szemben az első két rend által delegált tagokkal – emiatt ők fejezik ki egyedül a nemzet akaratát. A határozat értelmében a gyűlés emiatt jogosult lett arra, hogy felvegye a Nemzetgyűlés nevet. Ezt a nevet július 9-én Alkotmányozó Nemzetgyűlésre változtatták. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés az ő érveit felhasználva vetette el a kétkamarás nemzetgyűlést és a végleges királyi vétójogot. Idézte a király megnyitó beszédét, ahol a király kifejezte azon óhaját, hogy egy legyen a nemzettel – Sieyes szerint emiatt nem lehet elválasztani a nemzettől, mert ezzel felségsértést követnének el. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata egyenlővé tette a polgárokat, emiatt minden polgárnak egy szavazata lehetséges. A királynak nem lehet szava a törvények meghozatalában a törvényhozáson kívül, mivel erre a nemzet választott képviselői jogosultak csak. A király törvényhozáson belüli helyzetére pedig az a jellemző, hogy ő is szavazhat képviselőre, de – figyelemmel a jogegyenlőségre – neki is csak egy szavazata lehet. Amennyiben kevesebbje lenne, úgy megsértenék a király akaratát, hogy egy akar lenni a nemzettel. Amennyiben viszont több szavazata lenne, vagy többletjogosítvány illetné meg a törvényhozásban, akkor ez szembemenne a jogegyenlőség követelményével. Ez viszont ad absurdum a rendi felosztás visszaállításához vezetne, ahol az első két rendbe tartozó szavazatnak sokkal több érteke volt, mint a Harmadik Rendbe tartozónak.