„Dávid Ben-Gúrión” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 77 interwiki link migrálva a Wikidata d:q37610 adatába
Aaronsohn (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:David BG.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Dávid Ben-Gúrión 1949-ben]]
 
'''DávidDavid Ben-GúriónGurion''' ([[Héber írás|héber betűkkel]] דויד בן־גוריון, izraeli angol átírással David Ben-Gurion, [[Płońsk]], akkori [[Kongresszusi Lengyelország]], ma [[Lengyelország]], [[1886]]. [[október 16.]], – [[Tel-Aviv]], [[1973]]. [[december 1.]]) [[izrael]]i politikus, [[miniszterelnök]].
 
== Élete ==
Eredeti neve ''David Grüen''. Apja Victor Grüen ügyvéd, anyja Sheindel Fridman. 12 évesen elhatározta, hogy politikával akar foglalkozni. 14 évesen két idősebb társával együtt létrehozta az ''Ezra'' ifjúsági mozgalmat, hogy a [[Palesztina (régió)|Palesztinába]] való kivándorlást segítsék elő. 16 évesen [[Varsó]]ba ment, hogy ott megszerezze az érettségijét. Közben, hogy eltartsa magát, egy modern szellemű héber iskolában tanított. 17 évesen csatlakozott a [[Póalé Zion|Poale Zion]] ([[Cionizmus|Cionista]] Munkások) mozgalmához. 1905-06 között [[Orosz Birodalom|Oroszországban]] kétszer letartóztatták forradalmi-cionista tevékenysége miatt. A második letartóztatásakor csak egy barátjának az 1000 rubelje mentette meg a szibériai fogságtól. Kiszabadulása után elhatározta, hogy Palesztinába megy. Először [[Odessza|Odesszába]] ment és ott egy orosz kereskedelmi hajóra szállva indult el az Ígéret Földjére, ''Erec Jiszráél''-be.
 
1906. szeptember 9-én érkezett [[Jaffa|Jaffába]] az akkor 21 éves David Grüen. Földművesként kezdett el dolgozni, de hamarosan [[malária]] döntötte le a lábáról és egy orvos javasolta neki, jobban tenné, ha elhagyná az országot, mivel a klíma nem az ő egészségének való. De ő kitartott, és ekkor választotta a Ben-GúriónGurion nevet, amelyiket szívesebben használta, mint az orosz nevét. Ez a név egy zsidó vezető neve volt a római kori Palesztinában a [[Második Templom]] lerombolásakor.
 
Támadta azokat a zsidó földtulajdonosokat, akik inkább az olcsó arab munkaerőt alkalmazták a frissen érkezett zsidók helyett. Sokszor sztrájkokat szervezett ezek elérése céljából. Egy hónappal Palesztinába érkezése után már részt vett a Jaffában tartott Póalé Zion gyűlésén, ahol beválasztották a 10 fős bizottságba. Titokban egy [[Ramleh]]i arab kocsmában találkoztak, ahol megalkották az ún. [[ramlehi program]]ot, amiben kifejtik, hogy ''„A párt célja: a zsidó emberek politikai függetlensége ebben az országban.”''
 
Dávid Ben-GúriónGurion 1910-ben [[Jeruzsálem]]ben csatlakozott a [[Cionizmus|cionista]] [[munkásmozgalom]] (a [[Póalé Zion]]) [[Ahdúd]] (Egység) című újságának szerkesztőbizottságához. 1911-ben a Bécsben tartott Póalé Zion világkongresszusán képviselte Palesztinát. 1911-től jogot tanult a [[konstantinápoly]]i egyetemen. Amikor kitört az [[első világháború]], már Palesztina felé tartottak nyári vakációjukra egy orosz hajóval, de egy német hajó megtámadta őket.
 
Palesztinában zsidó önkéntes milíciát szerveztek a [[zsidók]] elleni támadások miatt. 1915 elején [[Dzsemal pasa]], mivel látta, hogy neveik az elkövetkező cionista kongresszusi listán szerepelnek, száműzte őket az Oszmán birodalomból. Egyiptomba távoztak azon év márciusában. Ben-GúriónGurion segített a [[Zsidó Légió]] létrehozásában, amelyet Angliában állítottak fel és majd később [[Egyiptom]]ba helyeztek át. Később az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba ment, hogy ott fiatal zsidókat toborozzon a Zsidó Légió számára és arra biztassa őket, hogy Palesztinába kell és érdemes jönniük a háború után. Mindezen tevékenységek közepette megismerkedett Paula Munweis-szel és 1917. december 5-én délelőtt 11.30-kor titokban összeházasodtak [[New York]]ban, a City Hallban. Amikor a [[Balfour-nyilatkozat (1917)|Balfour-deklaráció]] (1917. november 2.) köztudomásra jutott, Ben-Gúrión éppen az USA-ban volt és ezt írta [[Háim Weizman]]nak: ''„Britannia nem adta vissza nekünk Palesztinát… [de] Britannia …elismert minket, mint nemzetet és a jogunkat egy országhoz. De csak a héber emberek tehetik ezt kézzelfoghatóvá, csak az ő lelkükkel, az erejükkel és tőkéjükkel, építhetik fel a Nemzeti Otthonukat és érhetik el a nemzeti újjászületésünket.”'' A háború után megalakították a [[Hisztadrút]]ot ([[Zsidó Munkások Általános Szövetsége]]), 1920. decemberében, és meg is választották a főtitkárának. Ezzel ő lett a főtitkára az egyedüli, szervezetileg elismert politikai formációnak Palesztinában. A tagsági könyvének a száma a hármas volt. A Hisztadrút célja: [[Izrael]] állam megalakításának elősegítése. Ez volt Ben-GúriónGurion válasza a Balfour-deklarációra.
 
[[1921]]. márciusában létrehozták a [[Haganá]]t, mint ‘véderőt’. 1930-ban részt vett a [[Mapaj]] (Izrael Földjének Munkáspártja) megalapításában. 1930. szeptemberében [[Berlin]]ben ő nyitotta meg a [[Zsidó Munkások Világkongresszusa|Zsidó Munkások Világkongresszusát]]. 1935-ben a [[Zsidó Ügynökség]] végrehajtó bizottságának elnöke lett, egészen 1948-ig. 1939-ben megszületett a MacDonald-féle [[Fehér Könyv]] (1939. május 7.), amely nem tagadja meg a [[Balfour-nyilatkozat (1917)|Balfour-deklaráció]]t, de nem jelenti azt, hogy ''„Palesztinát zsidó állammá alakítják át.”'' Ez a lépés Ben-GúriónékatGurionékat arra ösztönözte, hogy Anglia ellen elindítsák a harcos [[cionizmus]]t. Így fogalmazta ezt meg: ''„Úgy harcolunk a háborúban, mintha nem lenne Fehér Könyv, és úgy harcolunk a Fehér Könyv ellen, mintha nem lenne háború.”'' Ben-GúriónGurion és más angolbarát cionista vezetőket London magatartása arra ösztönzött, hogy megszerezzék az [[Amerikai Egyesült Államok]] támogatását. 1942. május 11-én megalkották a [[Baltimore-program]]ot, amelyben elutasítják az 1939-es Fehér könyvet és [[Izrael]] állam megalakítását teszik céljaik elérésének első helyére. David Ben-Gúrión 1945. június 26-án [[New York]]ban egy sajtótájékoztatón ezeket mondta: ''„Ha a Brit kormány tényleg fent szándékozik tartani a hatalmát és kierőszakolni a Fehér Könyvet, akkor neki állandó és brutális erőt kell alkalmaznia.”''
 
[[1945]]. [[október 1.|október 1-jén]] Ben-Gurion kiadta a parancsot a britek elleni harc megkezdésére. Az első katonai akciót október 9-én hajtották végre, amikor is egy fogolytábort támadtak meg [[Atlít]]nál, és 200 foglyot szabadítottak ki. 1946. június 28-a [[Fekete Szombat]], a britek az összes cionista vezetőt elfogták, kivéve Ben-GúrióntGuriont, mivel ő [[Párizs]]ban tartózkodott. Itt [[Ho Si Minh]] felajánlotta a zsidóknak a közép-[[vietnam]]i felföldet zsidó hazának.
 
[[1948]]. [[május 14.|május 14-éről]] 15-ére virradóra a brit mandátum megszűnt Palesztinában, és május 14-én 16 órakor megszületett [[Izrael]] állam. 15-én az összes arab állam egyszerre támadt Izraelre. 1949. elejére megvédte területeit, és még növelte is azt. Ben-GúriónGurion sikeresen valósította meg az álmát és védte is azt meg. 1948-tól miniszterelnök és még 15 évig állt az állam élén, mint miniszterelnök 1963-ig, kivéve 1953-55 között. Politikai működése idején az ország még két háborúból került ki győztesen. Az ország népessége megháromszorozódott, 0,5 millióról 1,5 millióra emelkedett. 1965-ben megalapította a [[Ráfí]]t (Izraeli Munkások és Nem-Partizánok Listája). Habár elvesztette pártjának vezető szerepét, a [[Knesszet]]ben egészen 1970-ig tevékenyen részt vett, és utána visszavonult a politikából és a [[Negev-sivatag]]ban lévő [[Sdé Bóker kibuc]]ba költözött. [[Tel-Aviv]]ban halt meg 1973. december 1-jén.
 
== Felhasznált irodalom ==