„Bárdos Artúr” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belsőlink korr. Belvárosi Színház (1917-1951)|, kis kieg., jav., tagolás (az életrajz utolsó mondata nekem kilógott onnan, ezért kivettem, végül is benne van a történetében)
KarmelaBot (vitalap | szerkesztései)
megj=
29. sor:
 
==Élete==
A [[budapesti egyetem]]en jogot végzett. Pályafutását újságíróként kezdte ([[Pesti Napló]], [[Egyetértés (folyóirat)|Egyetértés]], [[Budapesti Hírlap]]). 1909-ben [[Max Reinhardt]] asszisztense volt. Egy évvel később [[Színjáték (hetilap)|Színjáték]]{{ideig|Színjáték (hetilap)|2megj=: lásd: [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/445.html Magyar Színházművészeti Lexikon]; [http://www.kosztolanyioldal.hu/sites/default/files/236_biblio-kd-3.pdf Kosztolányi bibliográfiája (237.o.)] }} című rövid életű színházi és zenei hetilapot alapított, és rendszeresen jelentek meg írásai a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]-ban is. 1911-ben a [[Feld Irén]] vezette Kamarajátékok rendezője volt.
 
1912-ben [[Révész Béla (író)|Révész Béla]] íróval megalapította a csupán két hónapot megélt ''Új Színpad''ot. 1915-ben megkapja az [[Andrássy út]]i [[Modern Színpad]]{{ideig|Modern Színpad| 2megj=: (1907–1925) Budapest, Andrássy úton, többször kabaréként működött, később a Nemzeti Színház kamaraszínháza. Ma a Budapest Bábszínház működik a helyén. [http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/lexikon.htm Színészkönyvtár]; [http://epa.oszk.hu/01300/01326/00043/12mgp.html Molnár Gál Péter: Modern Színpad Cabaret]; [http://www.mazsike.hu/modern+szinpad+cabaret.html MAZSIKE: Modern Színpad Cabaret]}} igazgatását, ahol Kabarét vezetett. Egy év alatt felvirágoztatja a színházat, ezért a bérlő-tulajdonos egy újabb színházat nyit, melynek - "jutalomként" - szintén ő lett a vezetője 1916-tól. A helyiség később [[Belvárosi Színház (1917-1951)|Belvárosi Színház]] néven vált ismertté. A háború után az anyagi nehézségek kiküszöbölésére a tulajdonossal és másik két - majd három - igazgatóval kartellt alapítanak, azonban pozícióját lassanként elvesztette. Így - szakítva az eddig vezetett színházakkal - 1921-1926 között egy új, a [[Thália Színház|Renaissance Színház]] alapítóigazgatója lett. De 1925-ben ismét a Belvárosi Színháznál is dolgozott, ám csak rövid ideig. Leváltják és a Nagymező utcai, saját tőkéjén alapított színház helységét is visszakövetelik mozinak.
 
1926-1930 között [[Berlin]]ben élt, ahol megalapította a ''Theater in Palmenhaus'' nevű, magas színvonalon működő színházat, mely azonban csődbe ment. Ez után újra Budapestre költözött. 1932-ben ismét elfoglalta a Belvárosi Színház igazgatói székét. 1936-ban kirobbanó színházi sikert aratott [[George Bernard Shaw]] Szent Johanna című művének bemutatásával, [[Bulla Elma|Bulla Elmával]] a főszerepben. Még ebben az évben megvásárolja a csődbe ment [[Fővárosi Operettszínház]]at, és némi átalakítással, felújítással újra életre kel a Művész Színház és „Világirodalmi ciklusa”, azonban mellette, vele együtt az operett. 1938-tól és a [[Második világháború|háború]] alatt származása miatt félreállították. 1942- és 1943-ban így megírja két ezzel kapcsolatos könyvét: "Játék a függöny mögött", és "A színház műhelytitkai" címmel.