„Némafilm” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elírás javítva. Címke: Mobilról szerkesztett |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor:
Magyarországon a filmgyártást a ''Projectograph'' kezdte el az [[1910-es évek]]ben. Az első műtermet [[1912]]-ben nyitották meg. Faludi Miklós, a Vígszínház akkori vezetője által igazgatott Hunnia stúdió nem sokáig maradt meg, mert nem rendelkezett infrastruktúrával, s bohózatait minimális figyelemre méltatták. Az első magyar némafilmekben már szerepelt [[Márkus Emília]], [[Varsányi Irén]], [[Fedák Sári]], [[Hegedűs Gyula (színész)|Hegedűs Gyula]] és még sokan mások.
1912-ben 4, 1913-ban 10, 1917-ben már 75 némafilm készült Magyarországon. 1915 és 1918 között hat új műterem jött létre. Az ismertebb stúdiók a Star, Corvin, Phönix, Astra, Hungária, Gloria, Lux, Semper voltak. Sorban jöttek létre a művek: Szent Péter esernyője, [[A gólyakalifa (film, 1917)|A gólyakalifa]], A 111-es, János vitéz, A nap lovagja, Bűn és bűnhődés, Éjjeli menedékhely, Karenina Anna, Dorian Gray arcképe.
A Tanácsköztársaság idején a film szerepe felértékelődött. Magyarországon államosították a filmgyártást, csakúgy, mint a Szovjetunióban. A 133 nap alatt 31 film forgatása fejeződött be. A fennmaradt híradók alapján büntető eljárásokat is indítottak egyes személyek ellen. A Tanácsköztársaság politikai, társadalmi, kulturális, sport- stb. életének mozzanatait ezek a filmek örökítették meg az utókor számára. Értékük felbecsülhetetlen.
| |||