„Vörös Csillagkeresztes Lovagok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
Nem ismert a rend megalapításának pontos időpontja. Valószínűsítik, hogy valamikor az első [[keresztes hadjárat]]ok idején alakult, a [[12. század]] környékén. Ezen rend lovagjai harcoltak, betegeket ápoltak, valamint védelmezték és támogatásban részesítették a szláv zarándokokat. Feltételezések szerint más lovagrendeknél kevésbé voltak szervezettek, így csekélyebb jövedelemmel is rendelkeztek. Ebből kifolyólag keletről [[Európa|Európába]] települtek át ismeretlen időpontban. 1217 körül már [[Csehország]]ban találjuk őket, Ponitzke (vagy Porzicz) faluban vásároltak egy kisebb birtokot maguknak.
Az ismert Vörös Csillagkeresztes Lovagok rendje a prágai Szent Ferenc ágostonos konventből jött létre, 1233-ban Prágai Szent Ágnes itt nyitott kórházat. 1234-ben védlevelet kaptak [[I. Vencel cseh király|Vencel cseh király]]tól, ezt 1237-ben [[IX. Gergely pápa]] bulláva erősítette meg. A rend elsődleges feladata a betegek ápolása, valamint a lelkipásztorkodás volt. 1251-ben [[IV. Ince pápa]] újból elismerte a rendet, valamint Ágnes kérésére egy hatágú csillagot rendszeresített a lovagok vörös keresztjéhez, ezt a kereszt alatt hordták. (Eme vörös csillag Albertus Sternberg, akkori nagymester családi címeréből származik.) 1255-ben [[II. Ottokár cseh király|II. Przemysl Ottokár király]] kiváltságokkal is felruházta a rend tagjait, egyúttal [[Prága]] városát jelölte ki a nagymester székhelye gyanánt. A sziléziai [[Boroszló]]ban is tevékenykedett egy mester, aki a nagymesternek volt alárendelve. 1253-ban adományt kaptak [[II. Jámbor Henrik]] sziléziai herceg feleségétől, Annától (II. Ottokár leánya).
Az időközben nagy vagyonra szert tett lovagok a következő évszázadok folyamán Cseh-, [[Morvaország|Morva-]], [[Lengyelország]]ban, [[Litvánia|Litvániában]] és [[Ausztria|Ausztriában]] is letelepedtek. [[X. Kelemen pápa]] 1675-ben megerősítettek statutumukat, kiváltságaikat pedig 1699-ben [[II. Lipót császár]].
| |||