„Nattó” változatai közötti eltérés

A nattó szót a korabeli források közül Fudzsivara Akihara Sin-Szarugóki (11. század eleje) című műve jegyezte fel először.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref> A szó eredete állítólag onnan ered, hogy a buddhista templomok konyhájában - "''nasso''ban" (納所) - készítették az erjesztett babot. ''Nasso''ban (納所) készült bab (''daizu'', 大豆), tehát nattó (納豆).<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref> A húsfogyasztás tilalma miatt a natto a buddhista szerzetesek körében a fehérjebevitel szempontjából nagyon fontossá vált.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref>

 

A nattó eredetével kapcsolatos források eltérőek. Az elkészítéséhez szükséges eszközök és alapanyagok már az ősidőkben is léteztek.