„Morell Mihály” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
a A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Légy jó mindhalálig –> Légy jó mindhalálig (film, 1936)
4. sor:
Morell Mihály családja az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházára]] költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az [[1930-as évek]]ben folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]], ahol rajzot és festészetet [[Glatz Oszkár]]tól tanult, szobrászatot pedig [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]]tól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.
 
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első [[film]]jét [[Szőts István]]nal készítette [[Nyirő József]] ''Emberek a havason'' című könyvéből. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, ''Ének a búzamezőkről'', ''Gyöngyvirágtól a lombhullásig'', ''[[A 9-es kórterem]]'', ''[[Légy jó mindhalálig (film, 1936)|Légy jó mindhalálig]]'', ''Pacsirta'', ''Szindbád.'' Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel [[Első világháború|I. világháború]]s emlékművét [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a [[Mafilm|Hunnia Filmgyár]] megrendelésére számos [[arckép|portrészobrot]] alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.
 
[[Naturalizmus (művészet)|Naturalista]], [[akadémizmus|historizáló]] stílusban kezdett alkotni, az [[1960-as évek]]től természet- és emberszemlélete az [[Absztrakt művészet|absztrakt]] és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a [[szürrealizmus]] is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a [[Kiskun Múzeum]] állandó kiállításán láthatók.