„II. Abdul-Hamid oszmán szultán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fogalmaz |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Medina –> Medina (Szaúd-Arábia) |
||
40. sor:
Politikai irányultságát tekintve mindinkább kezdett [[Németország]] fele húzni, és a németeket már a Birodalom barátjaként kezelte. Német [[hadmérnök]]öket alkalmazott a hadsereg újjászervezésére, és lépésenként kiépítette saját hatalmi rendszerét, melynek az volt célja, hogy minden az ő kezében összpontosuljon. [[1881]] decemberében kénytelen volt külföldről nagy összegű kölcsönt felvenni. Így az [[egyiptom]]i problémák és a [[görögök|görög]] határvillongások [[Montenegró]]ban többé kevésbé simán zajlottak le.
Közben a szultánnak sikerült minisztereit titkárokká alacsonyítani és az egész adminisztrációt szorosan a kezében tartotta. Területi gyarapodást is elkönyvelhetett, hiszen megszerezte [[Kréta (sziget)|Krétát]]. A külföldi befolyás ellenére az utolsó pillanatig sikerült ellenállnia a nyugati hatalmak akaratának, és az agresszív [[kereszténység]]nek ellenálló [[iszlám]] bajnokának tekintette magát. A külföldiek jogait megkurtították, új vasútvonalakat építettek [[Mekka]] és [[Medina (Szaúd-Arábia)|Medina]] felé. Ez azonban nem sokat segített a rossz kormányzáson, és a szultán a [[Yıldız palota|Yıldız palotába]] barikádozta el magát, állandó halálfélelemben élve.
Mikor kitört a török felkelés, a szultán azonnal visszaállította az [[1875]]-ös felfüggesztett alkotmányt, és [[1908]]. [[december 10.|december 10-én]] beszédet tartott a parlamentben ahol elmondta, hogy „az első parlament ideiglenesen lett feloszlatva, míg a taníttatási szint eléggé magas nem lesz a Birodalom területén”.
| |||