„Anáhuaci kongresszus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
[[Kép:Congreso de Chilpancingo.png|jobbra|bélyegkép|450px|Festmény a kongresszusról. Balról jobbra az asztalnál: [[Ignacio López Rayón]], [[José Sixto Verduzco]], [[Andrés Quintana Roo]], [[José María Liceaga]], [[Carlos María de Bustamante]] és állva [[José María Morelos]]]]
Az először 1813. szeptember 14-én, [[Chilpancingo]] városában (ma [[Guerrero]] állam fővárosa) összeült '''anáhuaci kongresszus''' vagy '''chilpancingói kongresszus''' (spanyolul ''Congreso de Anáhuac'' vagy ''Congreso de Chilpancingo'', hivatalosan ''Supremo Congreso Nacional de América'', azaz ''Legfelsőbb Amerikai Nemzeti Kongresszus'') a [[mexikói függetlenségi háború]] vezetőinek testülete volt, melyben többek között megpróbálták kinyilvánítani [[Mexikó]] függetlenségét és egy alkotmányt is elfogadtak, azonban a katonai helyzet miatt döntéseiknek nem tudtak az egész ország területén érvényt szerezni.<ref name="ine">{{hiv-web |url=http://www.inehrm.gob.mx/Portal/PtMain.php?pagina=exp-constitucion-de-apatzingan-articulo |cím=La Constitución de Apatzingán |szerző=Miguel Ángel Fernández Delgado |elérés=2013-12-10 |nyelv=spanyol}}</ref>
 
==Története==
A függetlenségi háború kirobbantója, [[Miguel Hidalgo y Costilla]] már 1810. november 15-én kiadott egy kiáltványt, melyben sürgette egyfajta kongresszus összehívását annak érdekében, hogy a felkelők kormányt alakítsanak, törvényeket hozzanak és ezáltal intézményesítsék mozgalmukat. Hidalgo korai halála után [[José María Morelos]] és [[Ignacio López Rayón]] is továbbvitte ezt a gondolatot. Elsőként Rayón cselekedett: 1811. augusztus 19-én életre hívta a [[zitácuarói junta|zitácuarói juntát]], melynek elnökévé választották, és amely ellátta volna a felkelők kormányának szerepét. Rayón hamarosan megfogalmazott egy alkotmánytervezetet, melynek számos elemével Morelos is egyetértett, ám azzal nem, hogy ismerjék el az új, független állam uralkodójának [[VII. Ferdinánd spanyol király]]t. Lassacskán szembekerült Rayónnal két társa, [[José María Liceaga]] és [[José Sixto Verduzco]] is, ezért 1813 májusában Morelos javaslatot tett egy, a vezetőségi struktúra megreformálásának és ezáltal az ellentétek békítésének érdekében összehívott találkozó megszervezésére. Ezt a javaslatát június 28-án bővítette: már egy olyan kongresszus összehívását sürgette [[Chilpancingo]] városában, ahol a felkelők képviselői megállapodhatnak az új rendszerben és az új törvényekben.
 
Ez a kongresszus 1813. szeptember 14-én össze is ült és mindjárt az első napon felolvasták Morelos korábban megszerkesztett [[Sentimientos de la Nación]] című irományát, melyben összefoglalta céljaikat, melyek közül a legfontosabbak Amerika (azaz Mexikó) függetlensége, a római katolikus vallás kizárólagossá tétele, a rabszolgaság eltörlése, az adók csökkentése és a jogegyenlőség voltak. Nagyban hasonlított Rayón korábbi tervéhez, de VII. Ferdinándot nem ismerte el királynak. A kongresszus tagjai megállapodtak a három hatalmi ág szétválasztásában és kijelentették: a kongresszus csak a törvényhozói feladatokat fogja ellátni.
 
Kezdetben a kongresszusnak 8 tagja volt. Kettő (az [[oaxaca (állam)|oaxacai]] [[José María Murguía]] és a [[Técpan de Galeana|técpani]] [[José Manuel Herrera]]) népi választások útján került be, hatot (a zitácuarói junta volt elnökét, [[Ignacio López Rayón]]t, a [[Michoacán]]t képviselő [[José Sixto Verduzco|José Sixto Verduzcót]], a [[Guanajuato (állam)|Guanajuatót]] képviselő [[José María Liceaga|José María Liceagát]], a [[Puebla (állam)|Pueblát]] képviselő [[Andrés Quintana Roo|Andrés Quintana Roót]], a [[México (szövetségi állam)|Méxicót]] képviselő [[Carlos María Bustamante|Carlos María Bustamantét]] és a [[Veracruz (állam)|Veracruz]]t képviselő [[José María Cos]]t) Morelos nevezett ki, utóbbi kettő csak a helyettes tag szerepét látta el. A kongresszus két titkára [[Cornelio Ortiz de Zárate]] és [[Carlos Enríquez del Castillo]] volt.
A kongresszus november 6-án az [[Acta solemne de la declaración de la independencia de la América Septentrional]] című okiratban kikiáltotta a függetlenséget, de a még tartó háború miatt ennek még nem tudtak érvényt szerezni. December végén a felkelők csapatai megostromolták [[Morelia|Valladolid]] városát (ma: Morelia), de 24-én vereséget szenvedtek, sőt, [[Puruarán]] mellett január 5-én ismét csapást mértek rájuk a spanyol seregek (ekkor fogták el például [[Mariano Matamoros]]t is).
 
A kongresszus november 6-án az [[Acta solemne de la declaración de la independencia de la América Septentrional]] című okiratban kikiáltotta a függetlenséget (az okiratból 1500 példányt Oaxacában ki is nyomtattattak), de a még tartó háború miatt ennek még nem tudtak érvényt szerezni. December végén a felkelők csapatai megostromolták [[Morelia|Valladolid]] városát (ma: Morelia), de 24-én vereséget szenvedtek, sőt, [[Puruarán]] mellett január 5-én ismét csapást mértek rájuk a spanyol seregek (ekkor fogták el például [[Mariano Matamoros]]t is).
Az üldöztetés miatt a kongresszus tagjai városról városra vándoroltak, 1814 októberében [[Apatzingán de la Constitución|Apatzingán]] városában üléseztek. Itt kiáltották ki 22-én [[Latin-Amerika]] egyik első alkotmányát, a ''Decreto Constitucional para la Libertad de la América Mexicanát'', mely így az [[apatzingáni alkotmány]] nevet kapta. Szerzői között sok nevet találunk, közülük a legjelentősebbek [[José Manuel de Herrera]], [[Andrés Quintana Roo]], [[José Sotero Castañeda]], [[Cornelio Ortiz de Zárate]], [[Manuel Alderete]] és [[José María Ponce de León]] voltak, valamint természetesen Morelos korábban megfogalmazott elvei is belekerültek.
 
Az üldöztetés miatt a kongresszus tagjai városról városra vándoroltak,
 
 
 
 
Az üldöztetés miatt a kongresszus tagjai városról városra vándoroltak, 1814 októberében [[Apatzingán de la Constitución|Apatzingán]] városában üléseztek. Itt kiáltották ki 22-én [[Latin-Amerika]] egyik első alkotmányát, a ''Decreto Constitucional para la Libertad de la América Mexicanát'', mely így az [[apatzingáni alkotmány]] nevet kapta. Szerzői között sok nevet találunk, közülük a legjelentősebbek [[José Manuel de Herrera]], [[Andrés Quintana Roo]], [[José Sotero Castañeda]], [[Cornelio Ortiz de Zárate]], [[Manuel Alderete]] és [[José María Ponce de León]] voltak, valamint természetesen Morelos korábban megfogalmazott elvei is belekerültek.
 
Az alkotmány elfogadásának estéjén hálaadó misét, majd táncmulatságot tartottak, Morelos pedig kijelentette, ez volt élete legboldogabb napja.<ref name="ine"/>