„Desmond Tutu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
kieg., infobox Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Egyházi személy infobox
|születési név= Desmond Mpilo Tutu
|kép= Archbishop-Tutu-medium.jpg
|képaláírás = Desmond Tutu
|képméret = 200px
|született = [[Klerksdorp]]<br>[[1931]]. [[október 7.]] {{életkor-élő|1931|10|7}}
|nemzetiség = {{zászló|magyar}} [[Dél-afrikai Köztársaság|dél-afrikai]]
|elhunyt =
|cím =
|vallás= anglikán
|keresztény= igen
|hivatal1= Johannesburg püspöke
|évek1= [[1984]]–[[1986]]
|előd1=
|utód1=
|hivatal2=
Fokváros érseke|évek2= [[1986]]–[[1996]]
|előd2= Philip Russell
|utód2= Njongonkulu Ndungane
}}
'''Desmond Mpilo Tutu''' ([[Klerksdorp]], [[1931]]. [[október 7.]]) dél-afrikai [[Nobel-békedíj]]as anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista. 1986 és 1996 között [[Fokváros]] érseke. Az [[1980-as évek]]től vált világszerte híressé az [[apartheid]]-rendszer elleni kiállásáért, amiért 1984-ben megkapta a Nobel-békedíjat. A rendszer felbomlása után vezetője az Igazság és Megbékélés Tanácsnak, amely az apartheid időszakában elkövetett jogsértések feltárását tűzte ki célul. Az [[1990-es évek]]től felszólalt többek között a [[szegénység]], az [[AIDS]], a [[rasszizmus]], a [[szexizmus]] és a [[homofóbia]] ellen, valamint aktív nemzetközi közéleti szerepet él. 2007 és 2013 között a több egykori állami vezetőt tömörítő ''The Elders'' alapítója és vezetője.
==
Gyerekkorát szülőfalujában töltötte, majd tizenkét éves korában [[Johannesburg]]ba költözött a családjával. Iskolái elvégzése után a [[bantu]] főiskolára járt, ahol tanári diplomát szerzett. Kezdetben Johannesburgban, majd Krugersdorpban dolgozott tanárként. [[1957]]-ben a dél-afrikai kormány által faji megkülönböztetést alkalmazó oktatási törvények hatására lemondott állásáról és egyházi pályára lépett. Kezdetben [[anglikán]] segédlelkész volt, majd [[1961]]-ben lelkésszé szentelték. [[1962]]-ben [[London]]ba utazott, ahol anglikán teológiát hallgatott, [[1966]]-ban szerezte meg diplomáját. Angliai tartózkodása idején több anglikán templom lelkésze volt.
[[1967]]-ben visszatért a [[Dél-afrikai Köztársaság]]ba, [[Ciskei]]be, ahol a teológiai [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] előadója lett. [[1970]]-től a [[Lesotho|Lesothói]] Nemzeti Egyetemen tanított, majd [[1972]]-ben a [[Kent]] grófságban fekvő [[Bromley]]ban az Egyházak Ökumenikus Tanács Teológiai Alapjának társigazgatója lett. [[1975]]-ben [[Johannesburg]] főesperese lett, emellett a St. Mary székesegyház főlelkészeként is szolgált, majd [[1977]]-től egy évig [[Lesotho]] püspöke volt. [[1978]]-ban a Dél-afrikai Egyházak Tanácsának főtitkárává választották, majd [[1984]] és [[1986]] között [[Johannesburg]] püspökeként szolgált. [[1986]]-ban [[Fokváros]] érseke és evvel együtt a dél-afrikai provinciális egyház metropolitája is lett. Eközben [[1987]]-től tíz évig az Afrikai Egyházak Konferenciájának elnöke lett, ezzel Dél-Afrika egyik legbefolyásosabb egyházi vezetőjévé vált és [[1988]]-ban a Nyugat-fokföldi Egyetem elnökévé nevezték ki. [[1995]]-ben vált meg érseki székétől.▼
Miután politikai okok miatt hagyta ott a tanári hivatást, aktív politikai szereplővé vált. Az [[1970-es évek]]től előadásokat tartott és szervezett, amelyben a fekete lakosság helyzetét mutatta be. Bár több levelet küldött az állam vezetőinek, azok megválaszolatlanok maradtak. Amikor első komolyabb egyházi pozícióit megszerezte, kihasználva külföldi útjait igyekezett a nemzetközi közvélemény figyelmét a dél-afrikai belpolitikai helyzetre terelni. Az [[1984]]-ben neki ítélt [[Nobel-békedíj]] után a dél-afrikai politikai vezetés sem hagyhatta figyelmen
▲[[1975]]-ben [[Johannesburg]] főesperese lett, emellett a St. Mary székesegyház főlelkészeként is szolgált, majd [[1977]]-től egy évig [[Lesotho]] püspöke volt. [[1978]]-ban a Dél-afrikai Egyházak Tanácsának főtitkárává választották, majd [[1984]] és [[1986]] között [[Johannesburg]] püspökeként szolgált. [[1986]]-ban [[Fokváros]] érseke és evvel együtt a dél-afrikai provinciális egyház metropolitája is lett. Eközben [[1987]]-től tíz évig az Afrikai Egyházak Konferenciájának elnöke lett, ezzel Dél-Afrika egyik legbefolyásosabb egyházi vezetőjévé vált és [[1988]]-ban a Nyugat-fokföldi Egyetem elnökévé nevezték ki. [[1995]]-ben vált meg érseki székétől.
▲Miután politikai okok miatt hagyta ott a tanári hivatást, aktív politikai szereplővé vált. Az [[1970-es évek]]től előadásokat tartott és szervezett, amelyben a fekete lakosság helyzetét mutatta be. Bár több levelet küldött az állam vezetőinek, azok megválaszolatlanok maradtak. Amikor első komolyabb egyházi pozícióit megszerezte, kihasználva külföldi útjait igyekezett a nemzetközi közvélemény figyelmét a dél-afrikai belpolitikai helyzetre terelni. Az [[1984]]-ben neki ítélt [[Nobel-békedíj]] után a dél-afrikai politikai vezetés sem hagyhatta figyelmen kivül Tutut, aki egyre inkább a feketék egyik szimbolikus figurájává nőtte ki magát és a fehér vezetés is elfogadta tárgyalópartnernek. Fő célját, az [[apartheid]] vér nélküli befejezését sikerült elérnie. [[1995]]-ben az amnesztiatörvény által az apartheid alatt történt jogsértések teljeskörű felderítésére és dokumentálására létrehozott [[Igazság és Megbékélés Bizottság]] (''Truth and Reconciliation Commission, (TRC)'') elnöke lett.
== Források ==
23 ⟶ 34 sor:
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/peace/laureates/1984/index.html Adatlap a Nobel-díj honlapján] {{hivnyelv|angolul}}
* [http://www.dadalos-d.org/deutsch/Vorbilder/vorbilder/tutu/leben.htm Példaképek: Desmond Tutu] {{hivnyelv|németül}}
* [http://theelders.org/sites/default/files/desmond_tutu_-_biography_-_updated_may_2013.pdf Életrajz a The Elders oldalán] {{hivnyelv|angolul}}
{{NobelBékeDíj1976-2000}}
| |||