„Népmese” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szar |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 86.21.51.184 (vita) szerkesztéséről Legobot szerkesztésére |
||
1. sor:
[[Fájl:Dore ridinghood.jpg|bélyegkép|250px|Gustave Doré illusztrációja a [[Piroska és a farkas]] mese irodalmi feldolgozásához.<br> A meséről azt gondolták, hogy az Franciaországból származik, és először a 17. században Charles Perrault örökítette meg, akinek művét a Grimm testvérek is feldolgozták <ref>[http://mult-kor.hu/20090911_tobb_ezer_evnyi_eroszakrol_szol_a_piroska_es_a_farkas Több ezer évnyi erőszakról szól a Piroska és a farkas], mult-kor.hu</ref>]]
A '''népmese''' a szóbeli [[költészet]] legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság.
== A népmesék osztályozása ==
Magába foglalja az [[állatmese]], [[Mese#Formulamese|formulamese]], [[novellamese]], [[reális mese]], [[legendamese]], [[valódi mese]], [[bolondmese]] (hazugságmese), [[Falucsúfoló|rátótiáda]], [[szólásmagyarázó mese]] műfajait. A köznyelvben azonban csak a valódi meséket értjük népmese alatt (az Aarne-Thompson katalógus 300-tól 749-is terjedő számozása). A különböző meseműfajok különböző népek, idők, korszakok termékei, mégis közös jellemzőjük a szilárd szerkezet, nyelvi ritmus, költői megkomponáltság. Ezért a népmesék költői alkotások, melyek a [[közköltészet]] részei. A népmese tulajdonképpen az alkotásformáknak összefoglaló neve.
== A népmesék és a társadalom ==
A népmesék számos szállal kapcsolódnak az őket alkotó társadalomhoz, az adott világképhez, hiedelemvilághoz. A társadalomszerkezet, amit meglétük önmagában feltételez, a civilizációs fejlettség fokán áll, önálló „intézményei” vannak, az előadók, vagyis a [[mesemondó]]k. A mesemondók többnyire a paraszti réteghez tartoztak, de a népmesék nem kötődnek szorosan a paraszti rétegekhez. Ma már nem létezik a [[Marxizmus|marxista]] és egyéb rendszer szerint definiált nép, mégis a népmesék elevenen hatnak és élnek, mert az a társadalom, amelyet ábrázolnak, egy ideális [[18. század|18]]-[[19. század]]i paraszti társadalom.<ref>Ez természetesen csak Európára vonatkozik, a távol-keleti népmesék más kultúrkörben mozognak, ezért esnek ki e lexikoncikk vizsgálatából.</ref> Ebben szerepet játszik a népmese normatív szerepe is, azaz nemcsak szórakoztatásként funkcionál, hanem bizonyos magatartásformákat, problémás helyzetekre megoldásokat kínál. A gyermekek nevelésében ezért is volt fontos szerepe.
| |||