Wikipédia

„Toszkána” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 96 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1273 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
}}
 
'''Toszkána''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: ''Toscana'') [[Észak-Olaszország]] közigazgatási régiója; nyugaton a [[Tirrén-tenger]] irányában helyezkedik el. Északnyugat felé [[Liguria]], északon [[Emilia–Romagna]], keleten [[Marche]] és [[Umbria]], délen [[Lazio]] határolja. Közigazgatási székhelye: [[Firenze]].
 
Toszkána régiójához több sziget is tartozik ''(Arcipelago toscano),'' ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.
31. sor:
 
== Története ==
A mai Toszkána földje megfelel az egykori Etruszk Királyság területének. A királyságot a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy [[etruszkok]]ról Tusciának hívtak. A [[Római Birodalom]] bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] a [[Frank Birodalom]] számára elhódította a longobárdok királyságát. [[1030]]-ban [[II. Bonifác]] lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége [[Beatrice]] uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára, Matilda grófnőre szállt örökségként. Az [[invesztitúra]] harcainak idején a grófnő a pápa oldalára állt. De a [[Német-római Birodalom]] ura [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik császár]] igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket. [[Pisa]] erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult.
 
A [[14. század]]ban Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mint [[Dante Alighieri|Dante]], [[Giotto di Bondone|Giotto]], a humanista [[Francesco Petrarca|Petrarca]] és [[Giovanni Boccaccio|Boccaccio]]. A [[toszkánai nyelv]] Itália irodalmi nyelvévé vált. [[1406]]-ban [[Firenze]] már magáénak tudhatta Pisa városát. [[1434]] után Firenzében a [[Medici-család]] kormányzott. [[I. Cosimo de’ Medici]], aki [[1537]]-től Firenze hercege, majd [[1569]]-tól nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területét [[Siena]] felé, melyet még [[V. Károly német-római császár]]tól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket [[Spanyol Királyság|Spanyolországhoz]] láncolta, így Toszkána csaknem két évszázadra spanyol fennhatóság alá került.
 
[[1737]]-ben férfiágon kihalt a [[Medici-család|Mediciek]] dinasztiája. A [[lengyel örökösödési háború]]t lezáró, [[1735]]-ben megkötött, majd 1738-benban ratifikált [[bécsi béke (1738)|bécsi békeszerződés]] értelmében a [[Toszkánai Nagyhercegség]] [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc István]] hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] főhercegnő férjeként, I. Ferenc néven [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] lett. [[III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg|III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget]] a franciák [[1799]]-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd [[1814]]-től [[1824]]-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget [[1859]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti király]] csapatai vették be. [[1860]]-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesült [[Olasz Királyság]]ba.
 
== Közigazgatás ==
[[Fájl:Provinces of Tuscany map.png|jobbra|360px|Toszkána megyéi]]
 
Toszkána közigazgatásilag az alábbi tíz megyéből ''(provicia)'' áll:
* [[Arezzo megye]] ''(Provincia di Arezzo)'', székhelye: [[Arezzo]],
* [[Firenze megye]] ''(Provincia di Firenze)'', székhelye: [[Firenze]],
53. sor:
 
== Művészet ==
Toszkána az olasz [[reneszánsz]] szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az [[építészet]], festészet és szobrászat területén.
 
Az etruszk időszakból az egész régióban igen értékes kincsekre bukkanhatunk. Ősi települések falai, templomok, tornyok, síremlékek tanúskodnak a kultúra egykori gazdagságáról [[Fiésole]], [[Cortona]], [[Chiusi]], [[Volterra]], [[Pupolonia]], [[Vetulonia]], [[Sovana]] területén.
 
Kevesebb emlék maradt fenn a római korból: Cosa falai [[Ansedonia]] mellett, Pisa thermái, [[Luni]], [[Lucca]] és [[Arezzo]] amfiteátrumai, Volterra arénája és thermái, Fiésole temploma illetve színháza és fürdője. ▼
 
▲Kevesebb emlék maradt fenn a római korból: Cosa falai [[Ansedonia]] mellett, Pisa thermái, [[Luni]], [[Lucca]] és [[Arezzo]] amfiteátrumai, Volterra arénája és thermái, Fiésole temploma illetve színháza és fürdője.
=== Képzőművészetek ===
A firenzei művészetek kiemelkedő korszaka a 13-16. századra tehető. Az ekkor alkotó szobrászok, festők gyűjtőneveként alkalmazzák a [[firenzei iskola]] elnevezést. Kialakulása a város gyors ipari és kereskedelmi fejlődésével függött össze. A többi itáliai iskolától megkülönbözteti a firenzeiekét a nagyvonalú szerkesztésmód, a perspektíva tanulmányozása és a vonalas ábrázolás. Kezdete Giotto (1266-1336) nevéhez köthető, de kiváló mesterek sokaságát mutatta fel. Többek között Masaccio (1401-1429?), Leonardo da Vinci (1452-1519), Michelangelo (1475-1564), Raffaello Santi (1483-1520), Cimabue (1240-1302), Fra Angelico (1387-1455), Fra Filippo Lippi (1406-1469), Sandro Botticelli (1445-1510), Paolo Ucello (1397-1475), Fra Bartolomeo (1472-1517), Pisano (1290-1349), Luca della Robbia (1399-1482), Andrea del Vecchio (1436-1488) alkotásainak sokszínűségében gyönyörködhetünk Firenzében és szerte Itáliában.
81. sor:
''Fő szócikk: [[Toszkánai borutak]]''
 
Toszkána a [[borvidék]]eiről és gasztronómiájáról is nevezetes. A [[Bor (ital)|borok]] közül a leghíresebbek a [[Chianti]] vidékéről származók, valamint a [[Vino Nobile di Montepulciano]] és a [[Brunello di Montalcino]]). A borok alapanyaga a vidék fő szőlőfajtája, a [[Sangiovese]], melynek helyi variánsai ismertek [[Prugnolo Gentile]], illetve [[Morello di Scansano]] néven is.
 
Mezőgazdaságának jelentős terményei még - többek között - a búza, a kukorica, az olívabogyó és a dohány.
 
=== Ipar ===
Nagy mennyiségben bányásznak márványt, sót, vas- és cinkércet.
 
Magasan fejlett iparágak: a fémgyártás ([[Piombino]]), a hajógyártás ([[Livorno]], [[Carrara]], [[Viareggio]]), a vegyipar ([[Solvay]]), az üvegipar ([[Valdarno]], [[Empoli]], Pisa, Livorno), a kerámiagyártás ([[Sesto Fiorentino]], Firenze). Fontos ipari termékei a textíliák.
97. sor:
A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, - mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, [[Cortona]], Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toszkánát a turisták számára.
 
'''Üdülőturizmus'''
 
Tengerpartja 330 km-en homokos strandokkal és enyhe klímával csábítja a fürdőzni vágyó vendégek sokaságát, néhány jellegzetes üdülőtetelepüléseüdülőtelepülése: Marina di Massa, Marina di Pietrasanta, Marina di Cécina, Follónica, Punta Ala, Principina a Mare, illetve kedvelt úticél még Elba szigete.
 
'''Gasztronómiai turizmus'''
107. sor:
'''Falusi turizmus - apartmanházak'''
 
Az ország agroturisztikai létesítményeinek 20%-a e tartományban található (2001-es adat). A tartomány egyik jellegzetessége hogy szinte minden dombon áll egy kisebb vagy nagyobb kőház, vagyis tanyaféle. Ezek nagy részét felújították meghagyva a rusztikus fagerendákat, kőfalakat és szépen gondozott kertjében ma már medencével várja az üdülni vágyókat. Ideális minden korosztálynak, a természet közelsége miatt igazi pihenést jelent a városnéző túrákról visszatérőknek is. Aki ilyen helyen szeretne megszállni, keresgélhet a www.toszkanamania.hu szállásajánlatai között. A kis falvakban szinte ismerősként üdvözölnek mindenkit és meg lehet kóstolni a helyi finomságokat, olívaolajat, bort.
 
== Közlekedés ==
=== Vízi közlekedés ===
Tengeri kikötők Toszkánában:
{| cellpadding="1" cellspacing="0" border="1" width="100%"
|-
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Toszkána”