Wikipédia

„Jób könyve” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2. sor:
[[File:Job Scroll.jpg|right|300px|thumb]]
'''Jób könyve''' (rövidítve: ''Jób'') ({{héberül|אִיּוֹב}} ''Ijjóv'', {{jiddisül|איוב}} ''Iev'') a [[Biblia]] egyik [[Bibliai kánon|protokanonikus]] [[ószövetség]]i irata, a [[zsidó vallás|zsidó]] bölcsességi [[Ókori zsidó irodalom|irodalom]] kiemelkedő alkotása, amely legkésőbb [[I. e. 5. század|Kr.e. 5.]] és [[I. e. 3. század|3. század]] között keletkezett. Címét a könyvben szereplő Jóbról kapta, aki egy istenfélő igaz emberként boldogságban és gazdagságban él, de váratlanul és vétlenül balsors tör rá: élete válságba kerül. Ezzel a történettel a mű azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy miért szenved az igaz, és miért él jól a bűnös, honnan ered a sok baj, szenvedés és nyomorúság a földön, van-e ezeknek célja és lényege, és összeegyeztethető-e a rossz és az igazságtalanság egy jóságos és igazságos [[Isten]] létével? A [[zsidó fogság]] utáni korban keletkezett Jób-könyv nem elméleti eszmefuttatásokkal, hanem egy [[dráma]]i elbeszélés keretében, a türelmes, Istenhez szenvedéseiben is kitartóan hűséges Jób élettörténetébe ágyazottan próbál választ adni erre.
 
== Kapcsolata az ókori Kelet irodalmával ==
 
Jób könyve egyértelműen [[Izrael]]ben keletkezett, és a [[zsidó vallás|zsidó]] [[monoteizmus|egyisten-hit]] fényében keres választ a szenvedés miértjére, de mű formája és tartalma felbukkan az [[ókor]]i Kelet irodalmában is. Ilyen rokonságot mutatnak [[Ókori egyiptomi irodalom|egyiptomi]] (pl. ''„Az életunt beszélgetése lelkével”''; ''„A paraszt panaszai”''; ''„Ipu-wer intelmei”''; ''„Cha-Chope-Re seneb panasza"'') és [[mezopotámia]]i (pl. a ''„Dicsérni akarom a bölcsesség urát”'', az ún. ''„Babiloni Jób”''; ''„A szenvedő beszélgetése jámbor barátjával”'', az ún. ''„Babiloni teodicea”''; ''„A szenvedő igazról”''; ''„Ember és Istene”'', az ún. ''„Sumér Jób”'') bölcsességi és egyéb szövegek. A tudományos irodalom sokat foglalkozott Jób könyve és ezen irodalmi alkotások rokonságával, és egymás függőségével, és arra az eredményre jutott, hogy kizártnak tartható, hogy Jób könyve közvetlenül függne a kor ezen keleti bölcsességkultúrájától. Jób könyvének szerzője bár minden bizonnyal ismerte Kelet bölcsességi irodalmát, azonban a könyv emelkedettsége, a szenvedés problémájára adott pozitív válasza, a költői kifejezés szépsége nem csak eredetiségéről tanúskodik, hanem arról is, hogy felette áll az ókori Kelet irodalmi alkotásainak.
 
== Tanítása ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jób_könyve”