„Luigi Galvani” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 37.220.242.234 (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Pap –> Pap (foglalkozás)
46. sor:
 
== Élete és munkássága ==
[[Pap (foglalkozás)|Papnak]]nak készült, de a [[Bolognai Egyetem]]en a [[teológia]] után az orvosi kart is elvégezte. 1762-től [[anatómia|anatómiát]] tanított Bolognában, s a szülészet professzora is volt, 1772-től pedig az akadémia elnöke.<ref name=GALVANI1>{{cite book|last=Farinella|first=Calogero|title=Dizionario Biografico degli Italiani|year=1998|url=http://www.treccani.it/enciclopedia/luigi-galvani_(Dizionario-Biografico)/|publisher=Istituto dell'Enciclopedia italiana|accessdate=2012-3-17|language=olasz|chapter=Vol. 51}}</ref><ref name=GALVANI2>{{cite book|title=A history of electrocardiography|year=1964|publisher=Norman Publishing|pages=65-66|url=http://books.google.ro/books?id=_w9v_ZkzTZoC&pg=PA65&dq=luigi+galvani&hl=en&sa=X&ei=7OFjT6K0I8ztsgbaueXfBQ&redir_esc=y#v=onepage&q=luigi%20galvani&f=false|author=George Edward Burch|coauthors=Nicholas P. DePasquale|accessdate=2012-3-17}}</ref>
 
Az 1770-es évektől foglalkozott a [[békák]] anatómiájával és az [[elektrofiziológia|elektrofiziológiával]]. 1780-ban egy tanítványa figyelte meg, hogy amikor Galvani békát preparált, a kés érintésére a békacomb összerándult, ha a gerincvelőhöz egy másik fémmel értek hozzá. Még erősebb volt a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s ha a béka földelt asztallapon feküdt. Galvani 1786-ban a békacombokat a szabadban kifeszített acéldróthoz kötötte, mert a légköri [[villamosság]]ban kereste a magyarázatot - ám a combok itt véletlenszerűen húzódtak össze. Később észrevette: a szobában, vaslemezen fekvő békatetem akkor is összerándult, ha a rajta átszúrt rézkampót a vashoz érintette, a jelenség mindig bekövetkezett, ha két, egymással érintkező fémmel érintette a gerincvelőt és a combizomzatot. Galvani azt hitte, felfedezte az állati elektromosságot, mert az idegeket és izmokat ellentétes elektromosság tölti fel, s ennek kisülése okozza az összerándulást. Feltételezte, hogy a közvetítő anyag, „elektromos fluidum” kiválasztásában az agy játssza a főszerepet, az idegek vezetik azt az izomszövetbe.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 />