„Nattó” változatai közötti eltérés

A földműveléses gazdálkodás Japánban a kontinens hatására a [[Dzsómon-kor]] végén jelent meg. Az akkori mázatlan kerámiák hamar tönkrementek a hő hatására, ami nehezítette a szójabab megfőzését. Az előfeltevések szerint nagy az esélye annak, hogy a [[Jajoi-kor|jajoi-kori]] emberek aprított szójababot tettek bele a vízbe, hogy rövidebb legyen a főzési ideje.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref> A baktériumok elszaporodásához kedvező környezetet teremtett az akkori gödörházak páratartalma és hőmérséklete.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref> Könnyen elképzelhető tehát, hogy a padlót elfedő szalmaszőnyegre valahogy rákerült egy kis főtt szójabab, és egy napon erjesztett babbá, nattóvá vált.<ref>{{cite web|url=http://www.natto.or.jp/darega.html|title=納豆白書. „誰が考えたの？” |language=japán|accessdate=2013-04-27}}</ref>