„Dóczy Lajos” változatai közötti eltérés

Színdarabjai egymás után kerültek színre: ''Az utolsó próféta'' ([[Jeruzsálem]] pusztulását tárgyalja, [[Buda (történelmi település)|Budán]] mutatták be [[1869]]-ben); ''Csók'' (Teleky-díjat nyert vígjáték, [[Nemzeti Színház]], [[1874]]; Burgszínház [[1877]]); ''Utolsó szerelem'' (vígjáték, Nemzeti Színház [[1884]]; Burgszínház [[1885]]); ''Széchy Mária'' (történelmi dráma, Nemzeti Színház [[1886]]); ''Vegyes párok'' (vígjáték, Nemzeti Színház, [[1889]]); ''Vera grófnő'' (tragédia). Híressé azonban Faust-fordításával ([[1872]]) tette magát [[1887]]-ben, amikor a Nemzeti Színház az ő fordításában először adta azt elő [[Magyar nyelv|magyarul]]. [[Német nyelv|Németre]] viszont először ő fordította le [[Madách Imre]] ''Az ember tragédiája'' című munkáját ([[1892]], [[Hamburg]]ban mutatták be). ''Ellinor királyleány'' című vígjátéka ([[1896]]) megnyerte a Teleki-pályadíjat. Munkatársa volt az akkori valamennyi számottevő szépirodalmi és napilapnak, amely magyarul megjelent. Különösen a N. P. Journalra Onkel Tóbiás álnéven írott dolgai voltak népszerűek. Egyéb művei: ''Névtelen levelek [[Tisza Kálmán]]hoz'' (l872); ''Költemények'' ([[1890]]); ''Veszélyek és vázlatok'' ([[1890]].); ''Carmela Spadaro'' (novella, 1890); ''[[Friedrich Schiller]] összes költeményei'' ([[1902]]); ''Wallenstein-trilógia'' (a Nemzeti Színház számára, [[1904]]); ''[[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] költeményei'' ([[1906]]). [[Arany János]] és [[Vörösmarty Mihály]] számos költeményét fordította le németre, több operaszöveget magyarra fordított és [[Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)|Johann Strauss]] számára ő írta a ''Pázmány lovag'' szövegét.