„Hold (égitesttípus)” változatai közötti eltérés

A [[csillagászat]]ban '''holdnak''' nevezzük a [[bolygó]]k, [[törpebolygó]]k és [[kisbolygó]]k körül keringő égitesteket. (A csillagászok ugyanezeket mellékbolygóknak is hívják.) (Ekként a Hold a [[Föld]] holdja.) Nem mindig könnyű eldönteni, egy objektum-pár melyik tagja a hold. Tipikus példa erre a Naprendszerben az időközben törpebolygóvá minősített [[Pluto (törpebolygó)|Plútó]] és legnagyobb, [[Charon (hold)|Charon]] nevű holdja, ez a rendszer például kettős rendszernek is tekinthető (a csillagászok döntő többsége nem tekinti annak, mivel nem közös tömegközéppont körül keringenek, hanem a Charon a Plútó körül). Mivel minden anyagi testnek van gravitációs tere, a bolygó és holdja kölcsönösen vonzzák egymást. Ha a két objektum megközelítőleg azonos tömegű, kettős rendszernek nevezzük őket. Egy példa lehet a [[90 Antiope]] kettős aszteroida. A hold meghatározásának általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó belsejében van (a Plútóra ez teljesül).