„Hawker Hurricane” változatai közötti eltérés

A dunkerque-i kiürítés alatt a Hurricane-ek brit támaszpontokról üzemelve látták el légtérvédelmi feladatikatfeladataikat. 1940. május 26. és június 3. között a tizennégy Hurricane század 108 lelövést jelentett. Összesen huszonhét pilóta lett ász a hadművelet alatt, a lelövési listát 10 lelövéssel a kanadai W. L. [[Willie McKnight]] hadnagy (Pilot Officer) vezette, akit 7 lelövéssel [[Percival Stanley Turner]] hadnagy (Pilot Officer) követett, aki a 242. században szolgált legtöbbőjüklegtöbbjük kanadai pilóta volt.<ref name = "Holmes p.58">Holmes 1996 p. 58.</ref> A hadművelet alatt 22 Hurricane pilótát vesztettek el és három esett fogságba.<ref name="Holmes p.57">Holmes 1996 p. 57.</ref>

A ''Blitzkrieg'' utolsó tömeges légi harcainak egyikében május 27-én az 501. század 13 Hurricane-je elfogtak 24 [[He 111]]-et, melyeket 20 Bf 110 védett. A légi ütközetben 11 Heinkel lett lelőve, több más megrongálva, Hurricane-veszteség nélkül.<ref>Bader 2004, pp. 50–55.</ref> A következő nap a ''JG 26'' három osztályalelőttosztálya lelőtt 12 brit vadászepülőgpetvadászrepülőgépet: hat Spitfire-t Dunkerque felett és hat Hurricane-t [[OstendOstende]] partjainál. Május 29-én az ''I./(J)LG 2'' lelőtt nyolc Hurricane-t Dunkerque-nél és néhány [[Morane–Saulnier M.S.406]]-ot St. Quentinnél.<ref name="Weal p.57">Weal 1996 p. 57.</ref>

A Luftwaffe gépeivel szembeni kezdeti összecsapások megmutatták, hogy a Hurricane hatékony vadászrepülőgép lehetne, jó manőverező képességgel, kis fordulósugárral, azonban a Watts-féle kétlapátos légcsavar egyértelműen alkalmatlan. Jellemző volt erre több pilóta olyan panasza, hogy a He 111 bombázó üldözés közben képes volt távolodni a Hurricane-től, ami bombázó létére nem csekély eredmény.<ref name="Hiscock p. 12"/> A háború kezdeti időszakában a britek 87 [[oktán]]os [[repülőbenzin]]t alkalmaztak a motorokhoz. 1940 elejétől egyre nagyobb mennyiségben alkalmazták a 100 oktános üzemanyagot, amit az USA-ból importáltak.<ref>Wood és Dempster 1990, p. 87.</ref><ref>[http://www.nationalarchives.gov.uk/catalogue/displaycataloguedetails.asp?CATLN=6&CATID=4223197&FullDetails=True&Gsm=2008-02-12&j=1 "10/282 Minutes of Oil Policy Committee meetings."] ''National Archives AVIA,'' 2 April, 18 May, 7 August 1940. Retrieved: 15 June 2009.</ref> 1940. februárjában a típus már a Merlin II és Merlin III motorkkalmotorokkal üzemelt, melyekben már alkalmazni kezdtek [[turbófeltöltő|feltöltőket]], amik 41 kPa-lal (6 psi) nagyobb üzemi nyomást értek el öt perc erejéig (vannak feljegyzések 30 perces folyamatos üzemről is). A feltöltővel megnövelt teljesítmény közel 190 kW-tal (250 LE) jelentett többet, repülési sebességben 40–56 km/h-ás (25–35 m/h) többlet mutatkozott 4600 méteres ({{szám|15000}} láb) magasságban.<ref name="Gleed 1942, p. 61.">Gleed 1942, p. 61.</ref> és érezhetően megnőtt a repülőgép emelkedő képessége. Ez a teljesítménynövelés nagy mértékben volt fontos a német [[Bf 109|Bf 109E]] vadászgépekkel szemben vívott légi harcoknak és lehetővé tette fölényének növelését a [[Bf 110|Bf 110C]]-kel szemben, különösképpen alacsony magasságban. A +12&nbsp;lbf/in² (83 kPa) ''„vészteljesítménnyel” ("emergency boost")'' a Merlin III képes lett 977&nbsp;kW (1,310&nbsp;LE) teljesítményt leadni 2700 méteres (9000 láb) magasságon.<ref>Harvey-Bailey 1995, p. 155.</ref> Ahhoz, hogy ezt a megnövekedett teljesítményt ki lehessen használni, a típust felszerelték egy új, háromlapátos [[Dowty Rotol|Rotol]] gyártmányú, állandó sebességű légcsavarra, melyet 1940 májusától kezdtek meg a RAF alakulataihoz leszállítani, ami folytatódott az angliai csata idején is. Az új légcsavar a típus teljesítményét jelentősen javította a de Havilland kétlapátú légcsavarjához képest.<ref>Donald 1999, p. 38.</ref>