„Rénium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 93 interwiki link migrálva a Wikidata d:q737 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
47. sor:
{{Elemdoboz_lábléc | color1=#ffc0c0 | color2=black }}
 
A '''rénium''' a [[periódusos rendszer]] egy kémiai eleme. Vegyjele '''Re''', rendszáma 75. Ez az ezüstfehér, nehéz [[átmenetifémek|átmenetifém]] a periódusos rendszer 7. csoportjában helyezkedik el. A [[földkéreg]] egyik legritkább eleme, a földkéregben átlagos koncentrációja 1 ppb (1:1 000 000 000). A tiszta rénium [[olvadáspont]]ja a harmadik legmagasabb az elemek között, csupán a [[volfrám]]é és a [[szén]]é magasabb. Kémiai tulajdonságait tekintve a [[mangán]]ra hasonlít, a [[molibdén]]- és [[réz]]finomítás melléktermékeként állítják elő.
 
A réniumot 1925-ben fedezték fel, így ez volt a legutoljára felfedezett, természetes előfordulású stabil elem (a legutoljára felfedezett elem a [[francium]], de az nem stabil). Nevét a [[Rajna|Rajnáról]] kapta.
 
A [[sugárhajtómű]]vekben használt nikkel-alapú szuperötvözetek 6% réniumot tartalmaznak, így a sugárhajtómű-gyártás az elem legnagyobb felhasználója. Ezen kívül a vegyipar használja [[katalizátor]] célokra. Az igényekhez képest alacsony előfordulása miatt a rénium az egyik legdrágább ipari fém, 2008-ban 1 kilogrammért 11&nbsp;000 dollárt kellett adni<ref>[http://www.nol.hu/lap/gazdasag/lap-20080909-20080909-11 nol.hu]</ref>, a 2009-ases átlagára meghaladta a kilogrammonként 6000 dollárt.
 
== Előfordulása ==
[[Fájl:Molybdenit 1.jpg|thumb|left|Molibdenit]]
A rénium a földkéreg egyik legritkább eleme, átlagos koncentrációja 1&nbsp;ppb;<ref name="Woolf">{{cite journal|title=An outline of rhenium chemistry|first=A. A.|last=Woolf|journal=Quarterly Review of the Chemical Society|year=1961|volume=15|pages=372–391|doi=10.1039/QR9611500372}}</ref>, más források szerint 0,5&nbsp;ppb, így a földkéreg 77. leggyakoribb előfordulású eleme.<ref name="Emsley2001p358">{{cite book |title=Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements|last=Emsley|first=John|publisher=Oxford University Press|year=2001|location=Oxford, England, UK|isbn=0-19-850340-7|chapter=Rhenium|pages=358–360|url=http://books.google.com/books?id=j-Xu07p3cKwC}}</ref> A rénium a természetben valószínűleg nem található meg szabad állapotban (lehetséges természetes előfordulása bizonytalan), ugyanakkor a [[molibdenit]]ben akár 0,2%-ban<ref name="Woolf"/> is megtalálható, ez az érc a rénium legfőbb forrása, bár egyes molibdenit mintákban koncentrációja elérte az 1,88%-ot.<ref name="Rousch">{{cite journal|doi = 10.1021/cr60291a002|title = Recent advances in the chemistry of rhenium|year = 1974|author = Rouschias, George|journal = Chemical Reviews|volume = 74|pages = 531}}</ref> [[Chile|Chilében]] vannak a világ legnagyobb rénium lelőhelyei, ez az elem itt rézérc mellett fordul elő. 2005-ben Chile volt a legnagyobb rénium termelő ország.<ref>{{cite web|url=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/country/2005/cimyb05.pdf |format=PDF|first=Steve T|last=Anderson| publisher=[[United States Geological Survey]]|title=2005 Minerals Yearbook: Chile|accessdate=2008-10-26}}</ref> Nemrégiben (1994) a réniumot szulfid vegyületként (ReS<sub>2</sub>) is megtalálták az oroszországi [[Kuril-szigetek]] Kudrjavi vulkánjának [[fumarola|fumarolájában]].<ref>{{cite journal|last=Korzhinsky|first=M.A.|coauthors=Tkachenko, S. I.; Shmulovich, K. I.; Taran Y. A.; Steinberg, G. S.| date=2004-05-05|title=Discovery of a pure rhenium mineral at Kudriavy volcano|journal=[[Nature (journal)|Nature]]|volume=369|pages=51–52|doi=10.1038/369051a0}}</ref> Ezt a ritka ásványt a gyűjtők nagyra értékelik<ref>{{cite web|url=http://www.galleries.com/minerals/sulfides/rheniite/rheniite.htm|publisher=Amethyst Galleries|title=The Mineral Rheniite}}</ref>, gazdaságosan kitermelhető forrást viszont nem jelent.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rénium