„I. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Lásd még: iwikiki |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
40. sor:
'''I. Szent Rosztyiszlav Msztyiszlavics''' (''{{ny-ru|Ростислав Мстиславич}}''), ([[1108]]<ref>[http://ru.wikipedia.org/wiki/Ростислав_Мстиславич Az orosz wikipédia megfelelő oldalának adata]</ref> – [[1167]]. [[március 19.]]<ref name=genealogia>{{cite web | title = Rurikids 8 | publisher = Genealogy.eu | url = http://genealogy.euweb.cz/russia/rurik8.html | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref>) kijevi nagyfejedelem [[1154]]-ben, [[1159]]-től [[1161]]-ig és [[1161]]-től haláláig.
==Szmolenszki fejedelemsége==
Rosztyiszláv [[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem|Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem]] és felesége, Krisztina svéd hercegnő harmadik fia volt. Nagykorúvá válásakor apja a [[Szmolenszki fejedelemség|Szmolenszki fejedelemséget]] adományozta neki. [[Szmolenszk|Szmolenszkben]] hagyományosan erős volt a népgyűlés, a [[vecse]] befolyása, Rosztyiszláv pedig nem változtatott ezen a berendezkedésen. Jól működött együtt a polgársággal, képes volt befolyásukat a saját céljainak elérésre kihasználni. A krónikák alapján Rosztyiszláv a békés, szervező munkát kedvelte, fő célja Szmolenszk építése, gazdagítása, gazdaságilag a többi fejedelemségtől függetlenné tétele volt. Összehívatta a fejedelemség valamennyi városának és falvának képviselőit és beszámolójuk alapján összeíratta a településeket, az általuk használt földeket és termelt árukat, a kereskedelem helyzetét. Lelkes könyvbarát volt, Szmolenszkben a világi és egyházi irodalom nagy gyűjteményét állította össze.
Mindemellett Rosztyiszláv részt vett a nagyfejedelmi trónért vívott küzdelemben, ahol [[II. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|Izjaszláv]] bátyját támogatta; az oldalán harcolt 1147-1151-ben [[I. György kijevi nagyfejedelem|Jurij Dolgorukij]] ellen.
==Kijevi nagyfejedelemsége==
Izjaszláv 1154 novemberében történt halála után annak társuralkodója, az idős [[Vjacseszláv kijevi nagyfejedelem|Vjacseszláv]] Rosztyiszlávot hívta meg maga mellé a trónra. [[Novgorod]] (amelyet ebben az évben rövid ideig Rosztyiszláv kormányzott, miután a korábbi fejedelmet a nép elkergette; a tisztséget aztán átadta David fiának) és [[Rjazany]] elismerte vezetését, azonban Jurij Dolgorukij és a [[Csernyihiv|csernyigovi]] [[III. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|Izjaszláv]] is pályázott a trónra és Vjacseszláv 1154 decemberi (vagy 1155 eleji) halála után sereggel indultak Kijevbe. A [[Szeniorátus|szenioritási]] örökösödés szerint mindkettőjüknek erősebb volt a trónigénye mint Rosztyiszlávé, aki sebtében összeszedett csapataival a szmolenszki fejedelemség területén találkozott Jurijjal. Összecsapásra nem került sor, Rosztyiszláv elismerte nagybátyja elsőbbségét. Kijevet eközben elfoglalta Izjaszláv, de Jurij seregének közeledtére békésen visszavonult.
Jurij két évvel később, 1157-ben meghalt (feltehetően megmérgezték a bojárok) amikor már Rosztyiszláv és Izjaszláv készültek ellene a fegyveres fellépésre. Az új fejedelem Izjaszláv lett, aki azonban már a következő évben konfliktusba keveredett Jaroszláv halicsi fejedelemmel. Jaroszláv szövetségre lépett Rosztyiszlávval és annak unokaöccsével [[II. Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem|Msztyiszláv]] volhíniai fejedelemmel és közös erővel elűzték a kijevi uralkodót és helyét Rosztyiszláv foglalta el. A szmolenszki herceg nem akart önkényes trónbitorlónak látszani és előtte lebegett Jurij Dolgorukij példája is, ezért mielőtt elfogadta volna a trónt követeket küldött Kijevbe, Novgorodba és Szmolenszkbe, kérve a bojárokat, hogy ismerjék el nagyfejedelemségét.
[[Fájl:Ростислав и Мстислав при кончине Изяслава.jpg|160px|bélyegkép|bal|Rosztiszláv és unokaöccse, Msztyiszláv a haldokló Izjaszláv előtt (Borisz Csorikov, 1836)]]
1159-ben seregeivel délre vonult, hogy visszafoglalja az irreguláris fosztogató csapatok által megszállt Olesje városát a [[Dnyeper]] alsó folyásánál. Távollétét kihasználva Izjaszláv a [[kunok]] segítségével pusztító betörést intézett a Szmolenszki fejedelemségbe. 1161 februárjában kun zsoldosaival együtt átkelt a befagyott Dnyeperen és meglepetésszerűen elfoglalta Kijevet, Rosztyiszláv pedig menekülni kényszerült. Azonban négy héten belül megérkezett a halicsi és volhíniai segítség, a kunok cserbenhagyták, így Izjaszláv helyzete tarthatatlanná vált és délnek menekült, ahol a kijevi vazallus [[úzok]] március 6-án megölték.
Rosztyiszláv uralkodása ezután meglehetősen nyugalmasan zajlott, különösen a korábbi évekkel való összehasonlításban. A nagyfejedelem mindig igyekezett elsimítani és békésen megoldani a felmerülő konfliktusokat. 1162-ben visszaverte a kunok úzok elleni támadását, ezután békét kötött a nomádokkal és [[II. Rurik kijevi nagyfejedelem|Rurik]] fia feleségül vette a kán lányát. 1165-ban a Szmolenszki fejedelemséghez csatolta [[Vityebszk|Vityebszket]].
1166-ban a kunok megszállták a Dnyeper zúgóit és az orosz és bizánci kereskedőket fosztogatták. Rosztyiszláv követeket küldött az orosz hercegekhez, hogy gyűljenek Kijevbe csapataikkal együtt, majd a hatalmas sereggel a zúgókhoz vonult és biztosította a szabad kereskedelmet a hajózási szezon végéig.
{{fordítás|ru|Ростислав Мстиславич}}▼
1166-ban a novgorodiak elkergették fejedelmüket, Rosztyiszláv fiát, Szvjatoszlávot. A nagyfejedelem északnak indult, hogy megbékítse a város lakóit fiával. Szmolenszkhez érve a polgárok kedvelt fejedelmük elé mentek 300 versztával és ajándékokkal kedveskedtek neki. Útközben megbetegedett és nem tudta folytatni útját, ezért [[Velikije Luki|Velikije Lukiban]] fogadta a novgorodiak követeit és Szvjatoszlávot. Közbenjárására a bojárok elfogadták a fiát fejedelmüknek, egészen annak haláláig. Rosztyiszláv ezután visszaindult Kijevbe, Szmolenszkben állapota még rosszabbra fordult, de folytatta útját. 1167. március 14-én, útközben, Zaruba faluban érte a halál. Testét Kijevbe szállították, ahol a Szent Fjodor-kolostorban temették el. A [[Orosz ortodox egyház|pravoszláv egyház]] felvette a szentek sorába mint példás életű uralkodót, emléknapja március 14-én van.
==Gyermekei==
===Fiai===
*[[I. Roman kijevi nagyfejedelem|Roman]] (†1180. június 14) kijevi nagyfejedelem
*[[II. Rurik kijevi nagyfejedelem|Rurik]] (†1212) kijevi nagyfejedelem
*Szvjatoszláv (†1170) novgorodi fejedelem
*David (1140 — 1197. április 23) szmolenszki fejedelem
*Msztyiszláv (†1180. június 13.) novgorodi fejedelem
===Lányai===
*Jelena, feleségül ment II. Kázmér lengyel uralkodóhoz
*Agafja, feleségül ment Oleg Szvjatoszlavics novgorod-szeverszki fejedelemhez
*Agraféna (†1237), feleségül ment Igor Glebovics rjazanyi fejedelemhez
*ismeretlen nevű lány, feleségül ment Msztyiszláv Rosztyiszlavics rosztovi fejedelemhez
==Források==
{{jegyzetek}}
*Соловьев С. М. История России с древнейших времен. — М.: «Мысль», 1988. Кн.1, т.2.
*Ср. летописи Ипатьевская, Никоновская, Лаврентьевская и Воскресенская;
*Беляев, «Лекции по истории русского законодательства»; его же, «Рассказы из русской истории» (т. IV);
*«Дополнения к Актам Историческим» (I);
*Голубовский, «История северной земли» (в «Сборнике студент. университета св. Владимира», вып. III);
*Филарет, «Обзор русской духовной литературы» (1859);
*H. Барсов, «Географические начала летописи»;
*Погодин, «Исследования, лекции и заметки» (VII);
*Корсаков, «Меря и Ростовское княжество».
▲{{fordítás|ru|Ростислав Мстиславич|oldid=59851913}}
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Kijevi nagyfejedelmek családfája]]
| |||