„Mihály lengyel király” változatai közötti eltérés

[[Jeremi Wiśniowiecki]] (ukrán nyelven Вишневецький Ярема) rutén herceg és vajda, valamint Gryzelda Zamojska fiaként született. Mint [[II. Ulászló lengyel király]] öccsének leszármazottját – egyhangúlag – választotta királlyá a lengyel nemesség.<ref name=uralkodok/> De ez főleg édesapja érdeme volt: a nagy hatalmú [[mágnás]] megzabolázta ugyan a [[kozákok]]at, viszont engedelmes eszköznek bizonyult a Habsburgok kezében.<ref name=uralkodok/> A franciákkal szimpatizáló urak ezért [[III. János lengyel király|Sobieski János]] mellé sorakoztak föl.<ref name=uralkodok/> A két tábor közti viszály miatt Lengyelország vereséget szenvedett az egyesített kozák és török csapatoktól.<ref name=uralkodok/> A háborút lezáró [[1672]]-es [[buczaczi béke]] értelmében Lengyel–Ukrajna török fennhatóság alá került.<ref name=uralkodok/> A szégyenfoltot a lengyeleknek csak [[1673]]-ban, Sobieskinek a [[HotinChocimi csata (1673)|Chocim]]nál aratott fényes győzelmével sikerült lemosniuk.<ref name=uralkodok/> Sobieski éppen ennek a diadalnak köszönhette, hogy Mihály korai halála után – az osztrák jelölt ellenében – őt koronázták Lengyelország királyává III. János néven.<ref name=uralkodok/>