„Progresszív konzervativizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
A progresszív konzervativizmus ideológiáját Benjamin Disraeli tory párti politikus vezetése alatt dolgozták ki a 19. századi Egyesült Királyságban, hogy megalkossák a középutat a szélsőséges szabadpiaci ''[[laissez-faire]]'' és a brit radikalizmus között.<ref>Robert Eccleshall. ''English conservatism since the Restoration: an introduction and anthology''. London, England, UK; Winchester, Massachusetts, USA; North Sydney, New South Wales, Australia: Unwin Hyman Ltd., 1990. Pp. 119.</ref>
Az 1940-es és az 1970-es évek között a progresszív konzervativizmus jelentős népszerűségnek örvendett a brit [[Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)|Konzervatív Párt]] politikusainak körében. Az irányzathoz tartozó politikusok elérték, hogy a Konzervatív Párt a korabeli Munkáspárthoz hasonló szociális programot dolgozzon ki és szembeszálltak azokkal a szélsőségesen konzervatív körökkel, akik nem értettek egyet a moderált szociálpolitikai irányvonallal.<ref>Peter Duignan, Lewis H. Gann. ''The rebirth of the West: the Americanization of the demoratic world, 1945-1958''. Paperback edition. Lanham, Maryland, USA; London, England, UK: Rowman & Littlefield Publishers, Inc., 1996. Pp. 239.</ref> Ebben az időben [[Rab Butler]] számított az irányzat egyik legtekintélyesebb képviselőjének.<ref>Peter Duignan, Lewis H. Gann. ''The rebirth of the West: the Americanization of the demoratic world, 1945-1958''. Paperback edition. Lanham, Maryland, USA; London, England, UK: Rowman & Littlefield Publishers, Inc., 1996. Pp. 239.</ref> Butler jelentős szerepet játszott az 1947-es "Ipari Charta" (''The Industrial Charta'') néven ismert politikai program megalkotásában, amely a hagyományos szabadpiaci elveket igyekezett összeférhetővé tenni a konzervatívok által még vállalható intervencionizmussal, amely a munkahelyek biztonságát, a teljes foglalkoztatottságot, a munkavállalók helyzetének javítását tűzte ki célként.<ref>Peter Dorey. ''British conservatism and trade unionism, 1945-1964''. Surrey, England, UK; Burlington, Vermont, USA: Ashgate Publishing, 2009. Pp. 44-48.</ref> Az "Ipari Charta" egyik kritikusa [[Winston Churchill]] korábbi miniszterelnök volt, aki végül támogatta a dokumentumot, de a Tory párt egyes politikusai keményen bírálták, mivel szerintük ez egy lépés volt a szocializmus felé.<ref>Peter Dorey. ''British conservatism and trade unionism, 1945-1964''. Surrey, England, UK; Burlington, Vermont, USA: Ashgate Publishing, 2009. Pp. 44-48.</ref>
== Jegyzetek ==
| |||