Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
==Történelem==
 
A Fátimidák a [[Mohamed próféta|Próféta]] lányától, Fátimától és férjétől, [[Ali kalifa|Alitól]] – aki egyúttal Mohamed unokatestvére is volt – származtatták magukat. Tagjai a [[síita]] [[iszmáilita]] szektához tartoztak, akik csak Ali leszármazottait ismerték el [[Mohamed]] jogos utódául (imámok).
Abú-Abdalláh as-Síi egy misszionárus volt, aki a X. században Ifríkíjában telepedett le, és a [[Berberek|berber]] törzsek támogatását elnyerte. Eközben Ubaidalláhnak Szalamíjából szöknie kellett és végül Észak-Afrikába ment. [[910]]-ben Ubaidalláh mahdinak kikiáltva magát bevonult Rakkadába, és megalapította a mai [[Tunézia]] területén a Fátimida Kalifátust. Célja [[Egyiptom]] elfoglalása volt, ám ez uralkodása alatt nem sikerült. Fia, al-Káim (940-946) két hadjáratba is belebukott. A Fátimidák azonban meg tudták tartani az uralmukat Szicília muszlimjai felett egy erőskezű emír, Haszan ibn Ali al-Kalbi iránytásával.
A fátimida doktrina nem csak a helyi lakosság körében továbbra is uralkodó szunnita hittel állt szemben, hanem a háridzsita tanokkal is. Abú-Jazíd vezetésével a háridzsita berber törzsek véget kívántak vetni a fátimida uralomnak. 943/944-ben már komoly fenyegetést jelentettek [[Al-Manszúr abbászida kalifa|Al-Manszúr]] ([[946]]-[[953]]) [[kalifa]] kormányzására. (Abú-Jazídot „szamaras ember”-nek is nevezték, mivel néhány évig szamárháton járt). 947-ben börtönbe zárták Abú-Jazídot, aki kegyetlensége miatt vesztett támogatásából, és ezután kihunyt a mozgalom. E válságot követően a [[Fátimidák]] megszilárdították hatalmukat Ifríkíjában, és [[al-Muizz]] ([[953]]-[[975]]) kalifa uralkodása alatt helyre állt a rend. [[967]]-ben a [[Bizánci Birodalom]]mal is kiegyeztek és a kelet-római császárral, Niképhoros Phokas-szal békeszerződést írtak alá.
 
Amikor Ubaidalláh al-Mahdi [[910]]-ben átvette a hatalmat Ifríkíjában, először az aglabida fejedelmi városba, Rakkadába költözött, de a politikai zűrzavar miatt Mahdíjába ment. Ez a félszigeten épült város áttörhetetlen erődítmények vették körbe. Legfontosabb épülete a nagy[[mecset]] volt, amely a félsziget déli részén feküdt. [[916]]-ban épült egy mesterséges teraszon. Az aglabida épületekre emlékeztető [[mecset]] egy látványos újítás figyelhető meg: al-Káim palotájához hasonlóan a bejáratot itt is a homlokzat elé építették.
Amikor [[Al-Manszúr abbászida kalifa|Al-Manszúr]] lépett a trónra, áthelyezte a fővárost Mahdíjából al-Manszúríjába, amelyet ő építtetett. Kairuántól délre terült el a város, égetett és vályogtéglákból épült, a városban hatalmas mecset, az [[Al-Azhar Egyetem|Al-Azhar]] (a tündöklő) épült. A víz az [[Aglabidák]] által restaurált vízvezetéken érkezett a városba, amely egyúttal azt is lehetővé tette, hogy a szomszédos Kairuán vízellátását ellenőrizzék.
 
A kairói Al-Azhar-mecset – Dzsauhár kezdte meg építeni a mecsetet, amely a síitizmus központjává vált. Az oszmán korban az egyik legfontosabb egyetem volt.
 
====A fátimida főváros: Kairó====
 
[[970]]-ben [[al-Muizz]] kalifa utasításai alapján Dzsauhár, [[Fusztát]]tól 5 kilóméterrekilométerre északra, az al-Mukattam hegy lábánál rakta le a főváros, Miszr al-Káhira (a győzedelmes) alapkövét. A legenda szerint asztrológusokat hívtak, hogy ők határozzák meg a legkedvezőbb időt az építkezésre, és kis csengettyűkkel felszerelt kötelet húztak ki a leendő város körül, hogy az asztrológusok jelére mindenhol egy időben kezdődhessen a munka. A csengőt azonban végül egy madár szólaltatta meg.
 
====Díszítőművészetek====
 
A fátimida korszak az iparművészet aranykora volt, és Kairó Bagdadot és Konstantinápolyt is felülmúlva a kultúra fő központja lett.
 
 
====Fátimida hatások Szicíliában és Dél-Itáliában====
69 449

szerkesztés