„3dfx Interactive” változatai közötti eltérés

A '''3dfx''' (korábban 3Dfx) egy, már megszűnt 3D-s grafikus processzorokat és kártyákat tervező vállalat volt. Ezt a vállalatot tartják a PC-s háromdimenziós grafika megteremtőjének, jóllehet 3D-s gyorsítók már léteztek korábban is, ezt a 3dfx tette a játékosok széles körében ismerté a Voodoo 1 nevű grafikus gyorsítójával. Fő partnere a Quantum3D volt, amely leginkább katonai megrendelésekre dolgozott. A cég hatalmas sikerei mellett néhány üzleti ballépést is elkövetett, melyekről csak utóbb bizonyosodott be, hogy végzetesek voltak. Az első nagy hibájuk a Sega céggel való megállapodás elmaradása volt, pedig a Dreamcast konzol videochipjét ők gyárthatták volna. A második az STB Systems felvásárlása volt, ugyanis ezzel felhagytak a technológiájuk licenszelésével, és csak ők gyárthatták a saját videokártyáikat. Ezeknek köszönhetően a cég technológiai lemaradása egyre nagyobb volt, s végül riválisa, az nVidia vásárolta fel, majd a cég 2002-ben hivatalosan is megszűnt.

A céget [[1994]]-ben Ross Smith, Gary Tarolli, és Scott Sellers alapították. Eleinte főként játéktermi játékgépekbe terveztek chipeket, majd két év után úgy döntöttek, hogy [[Személyi számítógép|PC]]-s gyorsítókártyák tervezésébe fognak. Az [[1996]]-os év során jelentek meg a piacon, akkor, amikor az [[EDO]] [[RAM]] piaci ára éppen leesett, és megérte rászánni a pénzt a fejlesztésekre. Agresszív reklámkampányának és remek teljesítményének köszönhetően a Voodoo névre keresztelt gyorsítókártya rendkívül népszerű lett. A korhoz képest a chip remek tulajdonságokkal rendelkezett: (hardveres textúrázás, bilinear filtering, alpha blending), a 4 MB memória mellett pedig a könnyű programozhatósága is vonzóvá tette. Hardverközeli API-ja, a [[Glide]] is ezzel egy időben jelent meg, és több sikeres játék, például a [[Tomb raider|Tomb Raider]] is kapott Glide-támogatást, amellyel a kártya képességei messzemenőkig kihasználhatóak voltak. Az akkori sikerjáték, a [[Quake]] pedig szintén támogatta, igaz, annak [[OpenGL]]-re épülő környezete miatt a sebtiben kifejlesztett MiniGL-meghajtóprogram segítségével történt mindez. Mindenesetre a kártya nem tudott kétdimenziós megjelenítést, ehhez szükség volt egy külön videokártyára, mellyel kábellel kellett összekötni.A [[PowerVR]] és a [[Rendition]], a 3dfx legnagyobb riválisai azonban nem tudtak versenyképes alternatívát felmutatni.

[[1997]] augusztusában megjelenikmegjelent a Voodoo 1 olyan változata amely önállóan látjalátta el mind a 2D-s mind a 3D-s megjelenítést (nincs szükség társkártyára). Ez a Voodoo Rush lett. Sajnos a termék nem sikerült túl jól, mert a memória-sávszélességen a 2D és a 3D-chip osztozni kényszerült, ráadásul a programozottsága sem volt tökéletes. Átlagosan tíz százalékkal rosszabb volt a teljesítménye a sima Voodoo-nál, ablakos üzemmódban pedig még rosszabb. Későbbi változatai azonban már 8 MB RAM-mal érkeztek, és megnövelték a chip teljesítményét is. A cég élén közben váltás lett: az új vezérigazgatót Gregory Ballardnak hívták.

[[1998]]-ban megjelent a Voodoo 2 kártya. Technológiailag meglehetősen vegyes az összkép: megkétszereződött az órajel, a chip pedig már két textúrázó egységet is tartalmaz. A kártya három chipet tartalmaz, és 2D mód továbbra sincs benne. A kártya kissé homályos képet produkált 16 bites (maximális) [[színmélység]] mellett, és a 800×600-as maximális felbontásnak is voltak hiányosságai, de teljesítménye és a szabadon kombinálhatósága igencsak népszerűvé tette. Egyedül az [[nVidia]] Riva TNT fantázianévre hallgató 2D/3D kártyája volt képes megszorongatni. Ebben a kártyában mutatkozott be az [[SLI]]-mód, melynek során két Voodoo 2-es kártyát lehetett összekapcsolni, megnövelve ezzel a teljesítményt, és a felbontást is, egészen 1024×768-ig. Bár ez forradalmi újításnak számított, költségei miatt mégsem vált ekkora gyártók körében népszerűvé, ráadásul egészen 2004-ig akellett processzorok sebessége sem volt képes kiszolgálnivárni a megnövekedetttechnológia igényt.széles Akörű 2000-eselterjedésére, évekbenamikor azonbana azprocesszorok nVidiasebessége ismétmár előhoztaképes eztkiszolgálni aza újítást, akkormegnövekedett már saját kártyáinigényt.

Ugyanebben az évben megkezdik egy teljesen új architektúra, a Rampage kifejlesztését, azonban ennek elhúzódása miatt köztes megoldásként új terméket dobnakdobtak piacra. Ez volt a 2D/3D chipet magában egyesítő Voodoo 2-es, a Voodoo Banshee. A termék azonban túl kevés próbagyártáson megyment keresztül és ennek ellenére is megkésve érkezikérkezett a piacra. Hiányos specifikációival, gyenge teljesítményével (egyetlen textúrázó egység a Voodoo 2-es kettőjével szemben), és rossz képminőségével nem tudta felvenni a harcot az nVidia Riva TNT-vel. A kiskereskedelmi eladások azonban szépen alakultak. Közben a 3dfx-nél úgy döntöttek, hogy a chipek gyártása helyett a teljes kártyagyártásra állnak át, ezért megveszikmegvették az STB videokártyagyártó üzemet, ami utólag nézve az első hibás lépésüklépésnek volt tekinthetőt. Innentől kezdve ugyanis a kiskereskedelmi eladások, terén amelyekből a bevétel nagy része származik, elevea esélytelenneksaját számítottak,kártyák agyártása miatt megnövekedett költségek miatt jelentősen visszaestek. A forradalmi újításokat tartalmazó Rampage-projekt közben elég nehezen haladt, a chipet sokadjára terveziktervezték át.

Mivel az STB kártyagyár eddig a rivális nVidia beszállítója volt, ezezzel számukralátszólag is nagy érvágástlépéselőnybe jelentettkerültek. Ugyanekkor a 3dfx beperelte az nVidiát frissiben elfogadott multiitextúrázásimultitextúrázási szabadalmuk megsértéséért. Közben a kártyagyártó üzem kihasználatlanul állt, mivel a Rampage még mindig nem készült el, jött azonban [[1999]] tavasza, amikor is az nVidia a TNT2-essel készült bevetésre. A 3dfx-nél köztes megoldásként a Voodoo bansheeBanshee áttervezése mellett döntenekdöntöttek: megemelikmegemelték az órajelet, beépítenekbeépíterrek egy újabb textúrázó egységet, feljavítjákfeljavították a képminőséget. Az új termék a Voodoo 3 nevet kapta. Bár a termék hatalmas reklámhadjáratot kapott, mégis vegyes volt a fogadtatás. BárUgyan egyszerre indult a TNT2-essel a forgalmazása, a Voodoo 3-as nem versenyezhetett annak órajelével és 32 bites színmélységével, s emiatt a 3dfx elveszítette vezető helyét az eladások tekintetében. Ráadásul az 1999-es év egyik legnépszerűbb játéka, a grafikai szempontból csúcskategóriás [[Quake 3]] nem elégszikelégedett meg az alapszintű MiniGL-driverrel, ami problémákat okozokozott a Voodoo-tulajdonosoknak, miközben az nVidia elindítjaelindította folyamatos meghajtóprogram-frissítését, a Detonator-sorozatot (később Forceware). A Voodoo 3-as végét az augusztusban megjelenő GeForce 256-os kártyák jelentették, melyek vadonatúj specifikációikkal és hardveres T&L támogatásukkal messze e kártyák felett álltak.

A cégnél ekkor súlyos problémák kezdenekkezdtek el megmutatkozni. A betervezett Napalm-chipet a GeForce 256 miatt kénytelenek voltak áttervezni, amely így képes lett a dual-üzemmódra, hasonlóan a Voodoo 2-höz, csakhogy itt nem több chipkártya lehetösszekötésével, hanem egy kártyánkártyára több chip elhelyezésével próbálkoztak. Hosszas előkészítő munkák után végül [[2000]]-ben jönjött ki a VSA-100 nevű chip. Sajnos megjelenésea idejéntechnika bonyolultsága és főleg a kártyák ára miatt a piacot a jóval versenyképesebb GeForce 2 és [[ATI]] Radeon kártyák uraljákuralták. A 3dfx ezért úgy döntdöntött, hogy egy különleges újítás, a hardveres élsimítás (anti-aliasing) reklámozásába kezdkezdenek. Ezt a Voodoo 3-as áttervezésével érték el, rögtön két sorozat, a Voodoo 4 és a Voodoo 5 létrehozásával. A kártyakártyák képe ugyan nagyon szép volt, viszont a teljesítmény korántsem volt kielégítő. Az alapszintűnek szánt Voodoo 5 5500 bár jól fogyfogyott, de sajnos nem eléggé. A kártya eredetileg 32 MB-os, 64 MB-os változata azonban sohasem jelenikjelent meg, az észrevehetetlen teljesítménybeli különbség miatt. A tervezett termékcsaládból egyedül az olcsóbb Voodoo 4 4500 jelenikjelent még meg, amely azonban kritikán alulira sikerülsikerült, ráadásul a GeForce 2 MX sorozat és a Radeon VE sokkal jobban fogynakfogytak ebben az árkategóriában. A kártyákból készülkészült [[Macintosh]] verzió is, [[Digital Visual Interface|DVI]]-konnektorral. A tervbe vett Voodoo 5 6000-es, pedig bár tervezték, sosem jelent meg, ugyanis egyrészt inkompatibilis volt a frissen megjelenő Pentium 4-es alaplapokkal, másrészt teljesítményét az extrém nagy méretű kártyára épített 4 chipnek és a különálló tápegységnek köszönhette, melyek vállalhatatlanná tették a kiadását.

2000 végére a cégnek elfogyelfogyott a tőkéje új terméktermékek kiadására, és bár a Rampage projekt már készenlétben állt, a 3dfx mégis csődöt jelentett. A tervezett Spectre 1000, 2000, és 3000 kártyák sohasem jelentek meg, pedig utóbbi kettőhöz egy újabb chip, a Sage felhasználását tervezték (a régóta várt T&L). A céget az ősellenség nVidia vásárolta fel, minden szabadalmával együtt, (bár a köztük fennálló pernek csak [[2009]]-ban lett vége. A Rampage fejlesztése során összegzett tapasztalatoka végül a GeForce FX kártyacsalád fejlesztése során használták fel.

A Rush (kódneve SST-96) egy Voodoo 1 chipset és egy 2D-s chip (Alliance AT25 vagy Macronix MX) egy nyákra integrálásából született. A meghajtóprogramok kiforratlanok voltak, instabilitás és rengeteg hiba jellemző rájuk. A Voodoo 1-nél 10%-kal lassabb, volt, nem terjedt el.

További gond az Alliance chip, illetve a hozzátartozó RAMDAC, ami miatt a kép sajnos iszonyatosan gyenge, már 1024×768-ban elmosódik, halványul, a Macronix chipes kártyák magasabb színvonalat képviselnekképviseltek. Később kis darabszámban megjelent a Hercules kínálatában egy javított, emelt órajelű (50 MHz) Cirrus Logic 2D chipet alkalmazó változat is.

===3Dfx3dfx Voodoo 3===

A Banshee javításaként debütáló Voodoo 3 (kódneve AvangerAvenger) ismét sikerként könyvelhető el, a 3Dfx3dfx bevételei nem estek tovább, de a helyzet így sem volt túl rózsás, az [[nVidia]] TnT2-ese olcsóbbra sikerült. (Annak ellenére, hogy minden idők egyik legsikeresebb játékát, a Quake III-at gyakorlatilag 3Dfx3dfx-re írták.) A maximális textúraméret még mindig 256×256, a színmélység 16 bit (Glide és OpenGL alatt utószűréssel 22) volt, nem támogatta az AGP appertúra használatát, bár a sebességre így sem lehetett panasz. Ekkor a 3Dfx3dfx jelszava „a sebesség mindenek felett” volt. Megcsonkított változata, a Velocity 100 (8 MB SG-RAM, 1×1 TMU) kis mennyiségben került kereskedelmi forgalomba. A 3Dfx3dfx mérnökei ekkortájt kezdtek elégedetlenkedni, és az nVidia tárt karjaiba vándorolni… (A képen egy Voodoo 3 3500TV látható, a család leggyorsabb tagja (a Falcon Northwest változatta 200 MHz-en üzemelt), amely egy [[Samsung]] tunert is kapott, ezt követően jelent meg az ATi kínálatában az All-In-Wonder család, később egyes gyártók az nVidia chipjeire is építettek tunerrel ellátott kártyákat, de azok nem lettek sikeresek.)

A VSA-100 (kódneve Napalm) még mindig a Voodoo 2 továbbfejlesztésének tekinthető, kísérlet volt a cég életbentartására a Rampape piacrakerüléséig, de túl későn érkezett és túl drágán. Már támogatja a 2048x2048 textúrákat, a 32 bites renderelést és a textúratömörítést is (DXT1-5, FXT1), a chipenként 2× hardware-es Full-Scene Anti-aliasinget (ez Voodoo 4 4500 esetében így 2×, Voodoo 5 5500 esetében 4×, míg Voodoo 5 6000 esetében 8× FSAA-t jelent) és a hardveres MPEG2-gyorsítást. Továbbá megjelent a 3Dfx3dfx által fejlesztett T-Buffer Digital Cinematic Effects (Motion Blur, Depth of Field Blur, Soft Shadows, Soft Reflections), amik azonban csak a vállalat csődje után terjedtek el az nVidia által. Prototipusokon még megjelent a VSA-101 (Daytona), ami a VSA-100-tól a DDR-RAM-ot kezelő memóriavezérlőjében tér el.

Sajnos majdnem fél év késéssel, már Valóbanvalóban túl későn jelent meg, Mindenféle hardware-es Transform & Lighting egység nélkül, nyers erővel azonban büszkélkedhetett, Valamint fizikai méreteivel kelthette fel még a figyelmet (27 cm hosszú), ill. az akkor még újdonságnak számító plusszplusz molex tápcsatlakozóval. A két egyforma chip miatt nem valódi AGP-s kártya, csak PCI66 módban működik (256 MB/s) 3.3V-os AGP 1.0-s vagy univerzális AGP 2.0-s slotban. A VSA-100 chipek mester-szolga módban dolgoznak (a szolgaprocesszor opcionálisan letiltható), mindegyik 32 MB saját memóriával rendelkezik, így a 256bites, és 64 MB-os. Sajnos nem duplázódik a sebesség, de alig-alig (ált. 60-70%) nagyobb az egy VSA-100 chippel szerelt Voodoo 4 4500-énál. Ráadásul a drivereknek sem volt ideje kiforrni, az erdetieredeti 3Dfx3dfx driverek nem aknázzák ki a hardverben rejlő összes képességet, valamint nyers eröterőt. például a DirectX textúratömörítés (ami S3TC néven született meg az S3 Graphics-nál, majd a Microsoft megvásárolta) csak hosszú évekkel a 3Dfx3dfx csődje után, lelkes rajongók munkájának köszönhetően vált elérhetővé OpenGL alatt, ezáltal érezhető Lényegeslényeges sebességnövekedést produkálva modernebb játékokban (például Call of Duty, és a Half-Life 1 ). Továbbá súlyos problémának tekinthető a OpenGL gyors fejlödésefejlődése, (implementáció), mert a kártya közben nem fejlödött. aA GL_ARB_vertex_buffer_object kiterjesztés hiánya a későbbi játékok számára óriási érvágás. A hivatalos OpenGL verzió 1.1 marad, az egyetlen széles körben használt kiterjesztés a már évek óta implementált GL_ARB_multitexture. Nem hivatalos OpenGL wrapperekkel (MesaFX, WickedGL, ThunderGL) az OpenGL verziószám és az implementált kiterjesztések magasabb verziószámúra tornázhatóak fel, de fontos tudni hogy ezekkel az eszközökkel a hozzáadott függvények vagy részben szoftveresen emulálva, vagy egyáltalán nem hajtódnak végre.

Sajnos ezek a dolgok nem magyarázatok arra nézve, hogy a régebbi játékok (pl Diablo 1-2 , és a Half-Life 1) miért ezeken a 3dfx kártyán a legszebbek. legjobban kiforrottnak tűnik ...

A Voodoo 5 6000 egy utolsó kétségbeesett kísérlet volt arra, hogy legalább teljesítményben versenyképes csúcskategóriás VGA-t dobjanak piacra, de az eredmény Kimagaslófelemás lett,: egy [[Pentium1]] 133-as MMX -en is lehetett vele [[Quake 3]] -at játszani, )azonban egymaga 4-chipesa szörnykártya külsőnégy tápegységgel…chipet tartalmazott, gigantikus méretű volt, és külön tápegység járt hozzá. A 4 chip adatéhségét itt már egy bridge chip igyekezett kielégíteni, kezdetben az Intel megoldása, később a HiNT HB1-SE66, ami a chipset felé PCI66 módban kommunikált, a VSA-100 chipek felé pedig 1-1 PCI33 sínt biztosított. Tényleges 1.32 GT/s-os teljesítményével Sokkalsokkal gyorsabb lett, mint a [[GeForce]] 2 GTS (aminek neve a gigatexel per second rövidítéséből ered), ami még kiábrándítóbbá tette a dolgot, hogy a GTS is csak 40-50%-ára volt képes elméleti teljesítményének.

A 3Dfx3dfx már a Voodoo 2 után elkezdett egy merőben új chipsetet fejleszteni, ami Rampage GPU-k mellett külső Sage T&L egységet alkalmazott (ami egyidejűleg 25 fényforrást tudott kezelni), DirectX 8.0 (Pixel Shader 1.1 és Vertex Shader 1.0) támogatással rendelkezett, már 180 nm-en készült.

Hasonlóan a Voodoo 5 6000-hez minden chip saját memóriával rendelkezett, a Sage processzor pedig a bridge chip szerepét is betöltötte (és valószínűleg az AGP appertúrát használta buffernek), így gond nélkül működött az AGP 4x támogatás akár 4 Rampage chippel is. A kártyák szakítva a megtépázott Voodoo névvel Spectre-ként jelentek volna meg. A 2 Rampage és 1 Sage chippel felvértezett kártyák olyan számítási teljesítménnyel rendelkeztek volna, amit csak a legerősebb GeForce 4-ek tudtak túlszárnyalni évekkel később, T&L egységével pedig egyetlen DirectX 8-as kártya sem vetekedhetett. A sors iróniája, hogy a mérnökök még időben elkészültek a fejlesztéssel, a chip működött, mégis túl későn, a tulajdonosok nem sokkal az adás-vétel előtt már nem akartak viszakozni, különös tekintettel arra hogy több veszteséges negyedév után jelentős adóságteherrel a nyakán a 3Dfx3dfx-nek magának kellett volna gyártania a kártyákat, így végül mindent eladtak az nVidia-nak. A technika később a GeForce FX-sorozatban köszönt vissza.

A 3dfx saját hardverközeli, a Voodoo1, 2 és 3 kártyák saját API-ja. Noha a Voodoo5 is támogatja, de a VSA chipsetes kártyákat már nem érdemes Glide alatt használni, mert érdekes módon a voodooVoodoo 5 a D3D -ben gyorsabb, mint a sajátnak mondható Glide -ban.

Az API felépítésre legjobban egy Glut-tal kombinált OpenGL-re hasonlít. A Voodoo kártyák OpenGL ICD-je nem más, mint egy erősen optimizált OpenGL→Glide wrapper (még Voodoo5 esetében is). DOS, Windows, MAC-OS, és Linux alatt is elérhető. A régi Glide-os játékok nem 3dfx kártyával való használatához Glide wrapper szükséges, (sajnos egyes játékoknak EREDETIeredeti 3dfx kártya szükséges) melyet ennek megfelelően legtöbbször OpenGL alapokon hoznak létre. Az otthoni PC-s hardveresen gyorsított 3D-s játékok elterjedésében óriási szerepe volt a Glide-nak, de az API már a 3dfx megszűnése előtt hanyatlásnak indult. Mára kihaltnak tekinthető, mert a fejlesztése még 2001 -ben abbamaradt.