„Nagytemplom (Pápa)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítés a templom történetéböl. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{coor title d|47.3307|N|17.4660|E|type:landmark}}
[[Fájl:Nagytemplom Pápa.jpg|thumb|200px|right|Pápa: Rk. nagytemplom főhomlokzata]]
A '''pápai nagytemplom''' az elmúlt évszázadban [[Pápa (
== Története ==
9. sor:
A [[Reformáció|Reformációtól]] kezdve egészen 1732-ig a templom protestáns volt. A templomot több csapás mellett egy [[1751]]-ben keletkezett tűzvész tette tönkre. Több javítás és festést követően a jelenlegi templomot [[1774]]-ben gróf [[Esterházy Károly]] egri püspök, pápai földesúr költségén kezdték el építeni, [[Fellner Jakab]] uradalmi építész által készített tervek alapján, az ő halála utána a megkezdett munkát [[Grossmann József]] vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, [[1795]]. május 3-án szentelte fel [[Pierer József]] tinini püspök.
[[Fájl:Pápa Nagytemplom belső tér.jpg|thumb|230px|left|Belső tér a nagytemplomban]]
[[Fájl:Maulbertsch freskó Pápa.jpg|thumb|230px|left|Maulbertsch-freskó]]
== Belülről, bővebben ==
18. sor:
A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek, 72 méter magasan.
A templomba a főkapu vezet be (jeleenleg a jobboldali torony alatti mellékkapun jutunk be), ahonnan a falakat borító, Süttőről és Bakonyszűcsről származó márványburkolat vöröses és sárgás színe fogja meg és vezeti tovább a látogatót a főoltár felé. A hatalmas vasajtón belépő látogató látásmódjához készültek el a mennyezetfreskók is. A freskókat [[Franz Anton Maulbertsch]] alkotta 1781-1783 között. A három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el [[Szent István (vértanú)|Szent István]] első [[vértanú]] életét. A három [[kupola|kupolában]] Szent István és társai diakónussá szentelése (első), prédikálása (második), a szent elfogatása (harmadik) látható. A vértanú sorsa [[jeruzsálem]]i megkövezésével a főoltárképen teljesedik be, amely Hubert Maurer alkotása.
A templom képeinek témája meglehetősen hasonlítanak a római [[Sancto Stefano Rotondo templom]] képeire. (Inkább elméleti síkon, mint sem tervezési hasonlóságban, ez azért lehet, mert Esterházy Károly hosszabb időt töltött Rómában és megtetszhetett neki ez a stílus).
A főoltár hatalmas tömegét többek között Szent István és Szent László carrarai márvány szobrait [[Prokop Fülöp]] készítette. Ugyanő faragta a régi gyóntatószékeket, a keresztelőkutat és a szószéket.
A templomnak négy mellékoltára van, amelyek [[Zirckler János]]
Szintén Maulbertsch festette a sekrestye, a Szűz Mária-kápolna és a két oratórium (kórus) freskóit is. Jelenleg a Szűz Mária-kápolnában és a felette levő oratórium-térben kiállítás található, ahol az oltárban megtekinthető Szent Martiális vértanú teljes alakos ereklyéje. Az emeleti térben az Esterházyak kosztümös kiállítása látható.
30. sor:
Különösen szép és értékes alkotások a templom bronz keresztelőmedencéje és a libanoni cédrusból faragott szószék.
A falakon lévő terrakottából készült stációkat Cziráki Lajos készítette.
A nagytemplom alatt található egy kripta, amelyben nyugszik az Esterházy család több tagja és néhány pápai nemes, polgár.
39. sor:
* [[Pápa (település)|Pápa]]
* [[Franz Anton Maulbertsch]]
* [[Fellner Jakab]]
* [[Grossmann József]]
* [[Philip Jakob Prokop]]
| |||