„Boston (Massachusetts)” változatai közötti eltérés

Az [[1770-es évek]]ben a felerősödő Brit törekvések amerikai gyarmataik abszolút irányítására (főleg adóztatással) indíttatta a városiakat az [[amerikai függetlenségi háború]] „kirobbantására”. A [[bostoni mészárlás]], a [[bostoni teadélután]], illetve a kezdeti harcok is, ideértve a [[Lexington és concordi ütközet]]et, a [[Bunker Hill-i csata|Bunker Hill-i csatát]] és [[Boston ostroma|Boston ostromát]], mind itt történtek. A Lexington és Concord közötti ütközet előtti éjjelen vágtázott [[Paul Revere]] az ott tartózkodó amerikai csapatokat figyelmeztetni a (másnap odaérkező) brit csapatokról. A szabadságharc után hamar a világ egyik leggazdagabb kikötővárosává fejlődött, azon okból, hogy földrajzilag Boston az Európához legközelebbi amerikai, nagyméretű kikötőváros – fő exportcikkei ekkor a [[Rum (ital)|rum]], a [[Halak|hal]], a [[konyhasó|só]] és a [[dohány]] voltak. Szintén ebben a korban kezdtek a régi bostoni családokra úgy tekinteni, mint a nemzet szociális és kulturális elitjére. [[1822]]-ben, Boston városi oklevelet kapott. az [[1800-as évek]] közepére a városi ipar gazdasági értelemben átvette a vezető szerepet a nemzetközi kereskedelemtől. Az [[1900-as évek]] elejéig Boston az ország egyik legnagyobb ipari központja maradt, gépgyártása, [[ruha]] és bőripara pedig nemzetközi hírnévnek örvendett. A környéket behálózó számos kisebb-nagyobb folyó lehetővé tette a könnyű szállítást, és kedvezett a malom- és a gyáriparnak is. Később, a még sűrűbb vasúti hálózat csak fokozta a fejlődést. A [[XIX]]19. század]] közepe és vége között Boston kulturális élete virágkorát élte, ismertté vált kifinomult irodalmi életéről és a művészetek nagylelkű támogatásáról. Szintén ekkor vált az [[abolicionizmus]] központjává is.