„Peter Paul Rubens” változatai közötti eltérés

 

Még ebben az évben visszaköltözhettek Kölnbe, és Rubens itt kezdte meg tanulmányait. Apja [[1587]]-ben meghalt, és a család visszatért Antwerpenbe. Az antwerpeni jezsuita iskolában fordult figyelme az antik kultúra, a görög-római művészet felé. Átlagon felüli képzettséget szerzett, anyanyelvén kívül öt nyelven beszélt kitűnően, köztük olaszul anyanyelvi szinten. Kilenc évig egy grófnő szolgálatában állt, s mellette 1590-től [[Tobias Verhaegt]] antwerpeni tájképfestő műhelyében segéd, majd [[Adam van Noort]]nál és [[Otto van Veen]]nél tanult. [[1598]]-ban a Szent Lukács-céh mesterré választja.

 

1600 és 1608 között [[itália]]i tanulmányúton volt. Ekkor került [[Vincenzo Gonzaga]] [[mantova]]i herceg udvarába, ahol főleg nagy mesterek remekműveit másolta. Remekül beilleszkedett az udvar életébe, finom modorú, kellemes társalgó hírében állt. Nyolc évig élt Mantovában, s a herceg időnként megbízásokkal látta el. Így jutott el Rubens Rómába, ahol testvére, Philips, a humanista tudós élt. Itt megfestette a Santa Croce in Gerusalemme-templom háromrészes oltárát. [[1603]]-ban egy követséggel [[Spanyolország]]ba utazott, s ott készítette el első jelentős művét, ''Lerma herceg lovasportréját''. A kép stílusa eltért a spanyol hagyományoktól, az olasz reneszánsz lovasportrék voltak mintái, s elsők között ábrázolja a lovast szemközti rövidülésben. Visszatérése után Gonzaga herceg megbízására festette meg a mantovai jezsuita templom oltárképét. [[1605]] novemberében újra Rómába utazott, ahol elnyert egy igen fontos megbízást: az itáliai festőkkel szemben őt bízták meg a Santa Maria Vallicella-templom oltárképének elkészítésével. Így született meg a korai barokk egyik legjelentősebb alkotása, a ''Madonna szentekkel és angyalokkal''.