„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés

forma és belső hivatkozások
(Nemzetközi katalógusok.)
(forma és belső hivatkozások)
 
== Élete ==
Jó anyagi állapotú családban születettGazdag [[Verona|Veronábanverona]]i családba született. A [[padova]]i egyetemen [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[orvostudomány]]t tanult. Itt találkozott [[Nikolausz Kopernikusz|Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>[http://www.britanica.com/eb/article-9035082/Girolamo-Fracastoro Girolamo Fracastoro], Encyclopedia Britanica.</ref> Tanulmányai befejeztével [[III. Pál pápa]] orvosa lett. Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
 
Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
 
== Tudományos munkája ==
=== Orvostudomány ===
A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a [[szifilisz]] volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).
A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt.
 
A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt.
Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozza meg:
„Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).
Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált.
Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozza meg:
*közvetlen
*közvetett
*távolsági módon
 
=== Csillagászat ===
Kiállt a [[Nikolausz Kopernikusz|kopernikuszi]] [[heliocentrikus világkép]] mellett, és vizsgálta a [[Föld]] mágnesességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.
Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.
 
=== Művei ===
*[[1539]]: Syphilis sive de morbo gallico.
 
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
 
==Bibliográfia==
== Források ==
*Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0
=== Fordítás ===
{{fordítás|ro|Girolamo Fracastoro|oldid=6123436}}
 
== További információk ==
* [http://digilander.libero.it/camdic/FRACASTORO.htm Hieronymus Fracastorius] {{en}}
* [http://books.google.com/books?id=0YsHAAAAQAAJ&pg=PA65&dq=Hieronymi+Fracastorii&ei=wJLuRuTBDpvy6wLjgZWcBw#PPA86,M1| Művei latinul] {{lat}}