„Tiszakeresztúr” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
55. sor:
 
==Története==
Határában egy [[8. század|8]]-[[9. század]]i szláv település nyomai lelhetőek fel, melynek lakói, a fellelt halász- és vadászszerszámok tanúsága szerint, a földművelés mellett jelentős mértékben támaszkodtak a halászatra, valamint a vadászatra.
 
A települést [[1181]]-ben említik először Cherestur néven, ez időben birtokosa László vajda. A [[Tatárjárás|tatárdúlás]] idején a falu elpusztult, s csak később lett újból lakott.
[[1260]]-ban ''Kereztur'' néven említik először. A falu az [[Árpád-kor]]ban királyi birtok volt.
Szent kereszt tiszteletére emelt [[római katolikusok|Római katolikus]] temploma a [[13. század]]ban már állt.
 
A falu kezdetben királyi birtok volt, míg csak a [[13. század]] utolsó harmadában [[V. István]] király oda nem adományozta azt a [[Káta nemzetség]]nek, később pedig az [[Ujhelyi család|Újhelyiek]], majd a [[Nagyidai család|Nagyidayak]] lettek a község földesurai. Közben nagyszámú földnélküli kisnemes költözött be Tiszakeresztúrba, s váltak a lakosság meghatározó rétegévé.
[[III. András magyar király|III. András]] magyar király a falut a [[Káta nemzetség]]hez tartozó Gábor fia Jánosnak adományozta.
 
A [[Rákóczi-szabadságharc]] kitörését követően több helybeli lakos is beállt a [[II. Rákóczi Ferenc|Nagyságos Fejedelem]] seregébe, az [[1704]]-es lajstromok szerint például a jelzett évben 14 tiszakeresztúri kuruc teljesített szolgálatot [[Esze Tamás]] ezeres kapitány ezredében, s harcolt az óvári sáncban, illetve a császári kézen lévő [[szatmári vár]] ostrománál.
 
[[1717]]-ben Tiszakeresztúrt is feldúlták az utolsó tatárjárás során [[Magyarország]]ra betörő török-vazallus [[krími tatárok]].
A [[15. század]]tól az [[Ujhelyi család]] birtoka volt, az Újhelyiek még a [[19. század]]ban is birtokosok voltak a településen.
 
[[Vályi András]] leírása [[1796]]-ból: ''„KERESZTÚR. Tisza Keresztur. Magyar falu Ugocsa Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Tisza Újlakhoz közel, mellynek filiája, Karácsfalvától is, 1 1/2 órányira, határja 2 nyomásbéli, terem búzát középszerűen, rozsot, zabot kevesebbet, földgye térséges, és agyagos, erdeje, fája, kaszállója, és legelője van, szőleje nints, piatza Tisza Újlakon.”''
[[1910]]-ben 514, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
 
[[1848]]-ban 60 tiszakeresztúri lépett be a [[nemzetőrség|nemzetőrségbe]] és vett részt az [[1848-1849-es forradalom és szabadságharc]] csatáiban.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ugocsa vármegye]] [[Tiszáninneni járás]]ához tartozott. Ma 801 lakosából 700 (85%) a magyar.
 
[[Fényes Elek]] leírása [[1851]]-ből: ''„Tisza-Keresztúr, Bereg-Ugocsa vmegyében, ma¬gyar falu, közel a Tiszához: 14 római, 47 g. kath., 468 ref., 10 zsidó lak., ref. anyatemplommal. Földe jó és termékeny; rétjei kétszer kaszálhatok, erdeje kevés. F. u. Újhelyi, s m. t. Üt. post. Tisza-Újlak.”''
 
[[1870]]-ben hatalmas tűzvész hamvasztotta el, ekkor az ősi temploma is elpusztult.
 
A [[trianoni békeszerződés1920]]ig előtt [[Ugocsa vármegye]] [[Tiszáninneni járás]]ához tartozott. Ma 801 lakosából 700 (85%) a magyar.
 
A [[I. világháború]]ban a faluból sokan teljesítettek katonai szolgálatot, 16-an odavesztek a harcokban.
[[1919]] március-áprilisában a faluban szovjet tanács működött. A csehszlovák megszállás előtt a falu román inváziót is megsínylett.
[[1919]]. [[szeptember 10]]-ei [[Saint Germain-i békeszerződés (1919)|Saint Germain-i békészerződésben]] [[Csehszlovákia]] fennhatósága alá kerül, de csak az [[1920]]. [[június 4]]-ei [[Trianoni békeszerződés|trianoni békeparancsban]] csatolják el [[Magyarország]]tól. [[1920]] és [[1938]] között [[Podkarpatská Rus]] [[Nagyszőlősi járás]]ának a része. A csehek, hogy megbomlasztják a magyar falvak egységét a térségben, [[1923]]-ban létrehozzák [[Puskino (Ukrajna)|Verbőckolóniát (Puskino)]].
 
Az [[első bécsi döntés]]t követően ([[1938]]. [[november 2]]) visszacsatolják a [[Magyar Királyság]]hoz. [[1938]]-[[1940]] között [[Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye|Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyenlőre egyesített vármegye]] [[Tiszaújlaki járás]]ához tartozott. [[1940]]-[[1944]] között [[Ugocsa vármegye]] [[Nagyszőlősi járás]]ának a része volt. [[1944]] [[október]]ig állami elemi iskola működött a községben. A szovjet csapatok [[1944]]. [[október 26]]-án foglalják el a települést. A [[málenykij robot]] során a faluból 56 személyt hurcoltak el, akik közül 44-en tértek csak haza, 12-en pedig odavesztek a fogolytáborokban. A [[második világháború]] során Tiszakeresztúrból 13 honvéd halt hősi halált.
[[1945]]. [[június 29]]-e után (a [[szovjet-csehszlovák szerződés]] értelmében) az [[Ukrán SZSZK]]-hoz csatolják, ahol a [[Kárpátontúli terület]] [[Nagyszőlősi járás]]ának a része lesz.
 
A [[Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség|KMKSZ]] tiszakeresztúri szervezete [[1989]]. [[április 23]]-án alakult meg közel 100 taggal. [[1991]]-től a független [[Ukrajna]] része. [[2012]]-ben felavatták a [[Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség]] által adományozott, a [[Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt]]. támogatásával készült falunévtáblát, amelyen olvasható a községek hivatalos ukrán és történelmi magyar neve, valamint tartalmazza a település címerét és első említésének dátumát.
 
==Nevezetességek==